Bicigli

Néhány napja hallgatói kérdésre beszéltem a tigris – tigrincs féle alakváltozatokról, ma egy hasonlóról szólok.

A nyest.hu szerzője, Kálmán László márciusban* írt cikket Utoljára a bicigliről címmel. A közösségi médiában bukkant a kifejezésre, ezzel összefüggésben az itt megjelenő ítélkező hozzászólásokról is ír. Szövegét nagyjából szó szerint idézem, mert igencsak egyet értek vele.

Amint Kálmán László írja – a legnagyobb közösségi portálon, ahogy mondani szokás, belefutott a bicikli – bicigli problémába. Egy ismerőse az utóbbi változatot használta (nem erről szólt a posztja, hanem egészen másról), erre egy másik felhasználó szóvá tette, hogy szerinte ez a szó (legalábbis írásban, de valószínűleg ő a kiejtett változatra is értette) a bunkóság agresszív terjedésének tünete. A szerző szerint itt egyáltalán nem is helyesírási kérdésről van szó. Lássuk tehát, hogy miről.

Először is tisztázzuk: a helyesírás nem más, mint olyan konvenciók összessége, amelyek a kimondott (vagy legalábbis kimondható) nyelvi megnyilatkozások írásos lejegyzésére vonatkoznak. Annak a szónak például, amit leggyakrabban már formában olvashatunk, több változata is van a magyar nyelvben. A leggyakoribb a má’, ezt szinte mindenki használja, valamivel ritkább a mán, de ezt is sokan mondják. Ebben az esetben egyértelmű, hogy helyesírásilag a már az elfogadható, de igencsak kevesen mondjuk ki a mindennapi beszédben a szóvégi r-t, és ezzel nincs is semmi baj.

A [bicigli] esetében viszont nem erről van szó, mert aki így nevezi azt, amit mások [bicikli]-nek, az nem mondja [ciglon]-nak a ciklont, vagy [raglap]-nak a raklapot. A bicigli egyszerűen egy másik szó, mint a bicikli, persze jól láthatóan ugyanaz az eredete, tehát valamilyen értelemben lehet azt mondani, hogy ugyanannak a szónak egy másik változata (gondoljunk csak a gyerek – gyermek párosra).

Aki a teljes cikkre kíváncsi, elolvashatja a Nyelv és Irodalom oldalán, tanulságos.

Minden esetre megfontolandó nyelvőrködő kijelentéseink előtt Kálmán László néhány észrevétele, idézem: „óriási illetlenség, ha egy közlemény tartalmától teljesen függetlenül annak nyelvi megformálásába köt bele valaki, másrészt egy közösségi beszélgetős térben óriási illetlenségnek tartom az akadémiai helyesírási ajánlásokat számonkérni, harmadrészt pedig, mint a fenti példa is mutatja, sok esetben egyáltalán nem is helyesírási kérdésről van szó.” 

*Az eredeti adás 2018. december 19-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.