Miért van szükség a dz és dzs betűkre?

Talán van néhány olyan olvasóm, aki a Nyelv és Tudomány egyik olvasójához hasonlóan nem érti, hogy miért van szükség a magyar ábécében a dz és dzs hangokra. Az említett olvasó kérdésének idézésétől eltekintek, de a nyest.hu-n olvasottak talán érdeklődésre tarthatnak számot.

A dz és a dzs hangok (és a nekik megfelelő betűk) egyáltalán nem csak idegen szavak átvételéből származnak, ahogyan sokan sejthetik. Hiszen dz-vel ott van a rengeteg -dzik végű ige, mint a kérődzik vagy a hibádzik, meg a bodza (szláv eredetű, de régi), az edz (a -z valószínűleg képző volt, de ez is igen régi), a madzag (ismeretlen eredetű, nagyon régi) meg a pedz (szintén nem világos az eredete, és szintén régi). És dzs-vel ott van a bandzsa (nem világos az eredete, valószínűleg belső fejlemény, talán a kancsal ikerítéséből?), a halandzsa (magyar alkotású szó), és rengeteg olyan régi átvétel, amitől ma már senki se akarna komolyan megszabadulni (pl. lándzsa, bridzs, dodzsem, dzsámi, dzseki, dzsem, dzsentri, dzsóker, dzsungel és így tovább).

Felmerülhet a kérdés, mi szükség van a dz és dzs betűkre, ha ezek betűkapcsolatként is felfoghatók lennének? A dz és a dzs ugyanis ugyanazokat a hangokat jelölik, amelyek egy d és egy z, illetve zs egymás utáni kiejtésekor hallhatók. Például a vadzab szóban ejthetünk ugyanolyan dz-t, mint a madzag-ban, a nádzsalu szóban pedig ugyanolyan dzs-t, mint a tádzsik szóban.

A dz-vel és a dzs-vel azonban nem hangkapcsolatokat, hanem önálló beszédhangokat jelölünk, a c, illetve a cs zöngés párjait. Ezek a hangok ún. affrikáták, ami azt jelenti, hogy a hang útjának elzáródása után a felpattanás nem teljes (nem közvetlenül magánhangzó vagy csend követi), hanem egy zörejes hanghoz vezet. A dz-ben és a dzs-ben a zár ugyanolyan, mint a d zárja, az utána következő zörej pedig ugyanolyan, mint a z, illetve a zs. De ettől még ezeket nem tekintjük két hangból álló sorozatok. Ezért indokolt lehet az ábécében önálló (többjegyű) betűkként feltüntetni őket.

Érdekesség, hogy bár a dz és dzs hangoknak csupán egy írásmódja van, tehát nincs (írásban) rövid-hosszú páros, kiejtésben ez nem így van. Míg a dz-t szinte kivétel nélkül hosszan ejtjük, addig a dzs-t néhány szóban röviden, például büdzsé, tinédzser, gádzsó. Leírni azonban, kiejtéstől függetlenül, egy-egy d-z-vel, valamint d-zs-vel kell.

Az eredeti adás 2019. április 15-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.