Után, utána
Korábban beszéltem már róla, hogy vannak olyan szavaink, amelyek kiejtésében a két magánhangzó között megjelenő mássalhangzó megnyúlik. Holott ez beszédben sem helyénvaló, írásban azonban tökéletesen helytelen. Például: szöllő, azaz szőlő, hüttő, azaz hűtő, utánna, azaz utána stb. Ez utóbbiról lesz most szó, s figyelem rövid: n-l ejtendő és írandó is!
Határozószóként egyaránt helyesek a következő formák: Holnap vendéglőben ebédelünk, utána vagy azután vagy aztán moziba megyünk. Ezek közül az azután a leginkább választékos. Igekötőként csak konkrét értelemben, térbeli mozgásra utalva kifogástalan, például utánafordul, utánanéz valakinek, valaminek, utánadob, utánahajít stb. Más igékben idegenszerű, gondoljunk a német nach előtagra, ezért igényes beszédben és írásban kerülnünk kell. Szerencsére vannak árnyalt és magyaros szinonimái, például utána csinál helyett utánoz, megismétel, utána fizet helyett ráfizet, utána gondol valaminek helyett elgondolkozik valamin, utána igazít helyett hozzáigazít, megigazít, utána mond helyett ismétel vagy elismétel, utána pótol helyett pótol, kiegészít, utána rajzol helyett lemásol vagy átrajzol, utána tölt helyett újratölt vagy hozzátölt, rátölt. Néha azonban az idegenszerű igekötős ige annyira meggyökeresedett, hogy csak eltérő értelmű vagy erőltetetten ható kifejezéssel tudnánk helyettesíteni. Például: utánajár valaminek helyett kipuhatol, elintéz valamit, utánaszámol valaminek helyett újraszámlál, újra megszámlál vagy megszámol valamit. Ez esetekben használjuk bátran az utána előtagú igéket.
Amint említettem számos utána előtagú szavunk a német nach előtagú szavak fordításaként vagy mintájára keletkezett. Idegenszerű voltunk ma is érezhető, néhányuk azonban jól beilleszkedett szókincsünk be, és nem is tudunk helyette mást ajánlani. Például utánfutó, utánnyomás, utánvét illetőleg utánvéttel postáz valamit, az utánjátszó filmszínház is elterjedt kifejezés, de magyarosabb a másodhetes jelző. Az utánképzés lehet átképzés, esetleg ráképzés. Az utánpótlás meggyökeresedett főnév, olykor azonban mint hallhattuk, helyettesíthető a pótlás vagy kiegészítés szóval. Ebben az állandó szókapcsolatban viszont, hogy gondoskodik az utánpótlásról, azaz a helyére lépő fiatal szakemberekről, illetve tréfásan utódokról, gyermekekről, nincs magyarosabb megfelelője. Az utánrendelés lehetne pótrendelés, új rendelés vagy megismételt, rendelés aszerint, hogy pontosan miről is van szó.
Az eredeti adás 2019. április 29-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.