Norvégok – norvégek
Mai témámat már említettem korábban, de mivel Varga-Mihály Márton kollegám nemrégiben ezzel kapcsolatos kérdést tett fel, visszatérek hozzá. Arra volt kíváncsi, hogy helyes a norvégek alak, mivel neki ez 100%-ban norvégok. Nos, lássuk, mennyire van igaza.
Elsőként elevenítsük fel a szabályt. Már az iskolában megtanultuk, hogy a szavak toldalékolása a magyarban az illeszkedés szabályai szerint történik: magas hangrendű szóhoz magas, mély hangrendű szóhoz pedig mély magánhangzót tartalmazó toldalék járul. Azaz a csak e, é, i, í, ö, ő, ü és ű hangokat tartalmazó szavak magas hangrendűek, és a csupán a, á, o, ó, u és ú magánhangzókat tartalmazók mély hangrendűek, a toldalékok magánhangzója is az említett magánhangzók valamelyikéből kerül ki, vagyis például: asztal, asztallal; szék, székkel. Néhány esetben kivételnek számítanak az i-t tartalmazó szavak, ugyanis egyes vélekedések szerint a magyarban régebben létezett a mély i, ezt őrzi például a férfi, híd, zsír szavunk – férfival, híddal, zsírral.
A magyar vegyes hangrendű szavak illeszkedése azonban bonyolultabb, néhány esetben ingadozás is lehet, bár az alapszabály az (erre jól ráérzett kollegám), hogy vegyes hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalék társul. Az általános szabályt a Nyelvművelő kézikönyv azonban a következőképpen taglalja: „ha a mély hangú szótag után csak egy e hangú szótag következik, elvben egyformán jó a magas és a mély hangú toldalékolás”. Jó példák erre: haver – haverrel~haverral; matek – matekkel~matekkal, mateket~matekot; balett – balettet~balettot, balettezik~balettozik.
Figyeljünk azonban egy fontos kitételre: a MAGYAR vegyes hangrendű szavakra érvényes ez. Idegen szavaknál az utolsó szótag magánhangzója határozza meg a toldalék hangrendjét (Józseffel, sofőrök). Ingadozás akkor figyelhető meg, ha az idegen eredetet már nem érzékeljük eléggé, és a magyar szavakra érvényes szabályok kerülnek előtérbe (fotelben – fotelban, oxigénben – oxigénban, norvégek – norvégok).
Így tehát ha a norvég, argentín, szlovén szavakat magyarnak tekintjük, akkor norvégok, argentínok, szlovénok; ha idegennek, akkor norvégek, argentínek, szlovének – mindkettő elfogadható. Kivétel talán csak a francia – ez mindig franciák, soha nem *franciék. Ugyancsak külön tárgyalandó a brazil – itt a mély hangrendű toldalék használatában minden bizonnyal belejátszik a már említett feltételezett mély hangrendű i.
Az eredeti adás 2019. szeptember 11-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.