Sárhányó

Akik hallgatták a Kolozsvári Rádió élő közvetítését a Kolozsvári Magyar Napokról*, azok talán emlékeznek rá, hogy Kovács Péter kollegám rákérdett, vajon honnan eredhet sárhányó szavunk, miért így hívják a sárhányót, hiszen a sarat az autó hányja, a sárhányó éppen ezt fogja vissza.

Először is azt kell leszögeznünk, hogy ezt a tárgyat bizonyos helyeken sárvédőnek is nevezik. Ez ugyan annyiban igaz, hogy valamelyest védi a kereket (és minket) a sártól, de persze nem magát a sarat védi… Persze tudjuk, hogy az elnevezések nem mindig precízek, hiszen például a kanálnak nevezett kőművesszerszám (ami spatli és spakli néven is ismert) nem nagyon emlékeztet kanálra (akkor már inkább a fandli vagy fándli, azaz a kőművesserpenyő az, ami kanálszerű).

Nos, a sárhányó eredetére vonatkozóan semmit sem találtam. Egyedül a Nyelv és Tudomány oldalon bukkantam egy cikkre – amely ugyanerre a következtetésre jutott. A szóba jövő nyelvekben, amelyekből tükörfordítással származhatna (elsősorban a németben) nincsen hasonló értelmű elemekből álló elnevezése ennek az eszköznek. Ezért gyanús, hogy teljesen belső magyar fejleményről van szó.

Én egyébként a sárvédő mellett még a sárvető elnevezést is hallottam. Nem mozgok elég otthonosan a vidéki életben, de emiatt a másik elnevezés miatt is az a gyanúm, hogy a szekereken a sárhányónak nemcsak az a szerepe, hogy a fent ülőket és magát a kocsit megóvja a sár felcsapódásától. Feltételezem, hogy a sár nem tapad meg a sárhányón, hanem leesik onnan, ha máskor nem, akkor, amikor már annyi halmozódott fel, hogy nincs többnek helye. Így a sárhányó nemcsak felfogja a sarat, hanem azt is biztosítja, hogy előbb-utóbb lepotyogjon onnan a sár. Így nemcsak véd a sártól, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy levetődjön a kerékről a sár, lehányja onnan.

A másik, talán valószínűbb lehetőség, hogy a sárhányó (és a sárvető) azoknak a (viszonylag ritka) összetett szavaknak a mintájára alakult ki, mint amilyen a például a meddőhányó, a szemétlerakó és a szemétledobó.

*Az eredeti adás 2019. szeptember 10-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.