Add oda vagy add ide?

Magyarországon, talán éppen azóta, amióta egy közkedvelt sláger is így használta, egyre többen, majdhogynem mindenki az oda határozószót használja az ide helyett is: például add oda nekem. Holott a Nyelvművelő kéziszótár eléggé egyértelműen állást foglal…

Az oda határozószó a közelre mutató ide ellenpárja: a beszélő(k)től távolabbi helyre (dologra, személyre) utal, távolodást, távolítást kifejezve: oda menj, ahol szívesen látnak! Használata tágabb körű, mint az ide határozószóé. Igekötőként egybeírjuk az igével: odaad, odaáll, odaígér, odanéz, odasimul, odasiet, odavág stb. Ha az oda valóságos, határozott irányt jelöl, saját hangsúlyt kap, és különírjuk: oda figyel, nem ide; oda nézz, ki megy ott! Ilyenkor nem igekötőnek, hanem határozószónak tekintjük.

Ügyeljünk az oda és a hozzá kapcsolt ige helyes használatára, amikor a beszélő(k)höz való közeledésről v. közelítésről van szó. Gyakori hiba, különösen gyermekek beszédében, hogy az ad ige mellett a beszélő felé irányuló mozgás, cselekvés kifejezésére is az oda igekötőt alkalmazzák: add oda (a labdát)! Értelemszerűen és helyesen: add ide! De: add oda a labdát a testvérednek!

Az oda olykor arra a – távolabbi – helyre utal, ahol a beszélő volt, ill. majd lesz. Pl.: tegnap az utcán odajött hozzám egy fiú; Egerbe utazom, küldd oda a könyvet! Téves igehasználat tehát ez: maradj otthon, odajövök érted (jobb: odamegyek); ne fáradj, odahozzam a tollat? (inkább: odavigyem).

Sok igekötős kapcsolatban az oda igekötő fölcserélhető a rokon értelmű, de (stílus)árnyalati különbséget kifejező hozzá, neki, rá stb. igekötővel. Pl.: oda- v. hozzábújik; oda- v. nekiütődik; oda- v. ráfagy; oda- v. leég (étel).

Az oda helyvonatkozása sokszor el is homályosul: odaért valamit, odaítél, odavesz v. -vész, odajut(tat), odaszámít stb. Az eredetileg irányulást jelző oda más jelentést v. új árnyalatot adhat az igének: odacsap = sebtében, felületesen csinál valamit; odaken = nekilök, -vág valakit, valamit valaminek; hanyagul csinál (meg), végez (el) valamit; odalesz = elpusztul, elvész; elkeseredik; odalök = sértő, bántó módon ad valamit; odamond = alaposan, nyersen mond meg valamit, beolvas valakinek.

A hivatali zsargon idegenszerű szóhasználata az odahat ’befolyását, hatását érvényesíti’ jelentésben; pl. az elnök hasson oda, hogy… Lehetőleg helyettesítsük más igével: intézkedik, gondoskodik valamiről, törekszik valamire, megtesz mindent stb.

A középfokú odább (és a nem illeszkedő odébb változat) szerepe határozószói, ezért különírjuk: odább megy, odább visz. Kivétel az átvitt értelmű odábbáll = elmegy, távozik. Időbeli távolságra vonatkozóan újabban elterjedt a népieskedő az v. ez még odább v. odébb van kifejezés. Helyette választékosabb: nem egyhamar, ill. sokára lesz.

Az eredeti adás 2019. október 10-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.