Dinka

Olykor a nyelvészettel, etimológiai kérdésekkel napi szinten, tudományos keretek között foglalkozókon is kifog egy-egy kérdés. Így járt a nyest.hu szerzője is, de valahogyan csak a végére járt egyik olvasójuk kérdésének: Honnan eredhet  a „dinka” kifejezés? Mikor tűnhetett fel a nyelvhasználatban? Van-e valami köze az afrikai nép vagy a szőlőfajta nevéhez?

Nos, mihez máshoz fordulhatnánk, ha nem A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárához? Megtehetjük, de csalódnunk kell: a szótár a dinka szót kizárólag a ‘szőlőfajta’ jelentésben ismeri, illetve van arra adata, hogy a szőlőnévből ’pirospej (ló)’ jelentés fejlődött. A szó szerb-horvát származású, és talán a dinja ’sárgadinnye’ szó kicsinyítő képzős változata. Az a tény, hogy a szótár tárgyalja ezt az etimont, de nem említi ’bolond’ vagy hasonló jelentését, azt a gyanút erősíti meg, hogy ez a jelentés nem a szőlővel függ össze.

Segít-e a Magyar Történeti Szövegtár? Ebben 13-szor fordul elő a dinka szó valamilyen alakban, az első kilenc előfordulása mindig a szőlőt jelöli. (A legkorábbi 1780-ból származik, tehát régebbi, mint a TESz. által említett 1795-ös adat. Utoljára 1912-ben fordul elő, a dinkaszőlő összetételben.) Népnévként az egyetlen előfordulása 1964-ből, Ákos Károly A lélek. Egy fogalom fejlődése című művéből származik. A fennmaradó három esetben személynév, egy görög lány neve Sántha Ferenc Az áruló című művében. A keresett ‘bolond’ jelentésre egy adat sincs!

A Magyar Nemzeti Szövegtár 60 találatot ad, de ezek részben ismétlődések, és van átfedés a Történeti Szövegtár adataival is. Mindenesetre itt már gyakori a ’bolond’ jelentés is, de a másik három jelentés is megtalálható. Sajnos nincs olyan forrás, ami egyértelműen igazolná a ’bolond’ jelentés valamelyik másik jelentéssel való kapcsolatát.

Több okunk van azonban arra, hogy a népre gyanakodjunk. Először is, úgy tűnik, hogy a ‘szőlőfajta’ jelentés a huszadik század elejére visszahúzódott (valószínűleg a szőlőfajtával együtt). A ’bolond’ jelentés viszont viszonylag későn jelent meg. Azt nehezen tudnánk megindokolni, hogy hogyan fejlődhet egy szőlőfajta nevéből ilyen dehonesztáló kifejezés, egy másik nép nevéből viszont könnyen. Mások nyelvét, kultúráját, szokásait furcsának, érthetetlennek tarthatjuk, s ebből születhet az érthetetlenséget elítélő kifejezés. Feltételezhető, hogy valaki dinka viseletet láthatott képeken, vagy dinka szokásokról olvashatott, és ezeket (a saját normájához mérten) abnormálisnak tartotta –  így született meg a kifejezés: ’olyan, mint a dinkáknál: nem normális’.

Abban azonban, hogy éppen a dinkák neve vált ilyen jelentésű szóvá, a szó elejének a dilinyós, dilis stb. szavakkal való hasonlósága is közrejátszhatott. Az előbbi egy hasonló hangzású és jelentésű cigány szó átvétele, az utóbbi pedig annak rövidült változata.

Az eredeti adás 2019. október 11-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.