Masina

Ha már tegnap a konyhai német jövevényszavakról beszéltem, lássunk ma egy olyan szót, amelyről elsőre nem is gondolnánk, hogy köze van a konyhához, méghozzá nem is kevés!

A masina szavunk a német Maschine ’erőátvivő mechanikai készülék; mozdony’ jelentésű német szó átvétele, 1771 körülről. A német szó az azonos jelentésű francia machine főnévre vezethető vissza. A magyar szóvégi a hang (e helyett) vagy latinizálás, vagy hangzócsere eredménye. Nyelvünkben elsődlegesen ’gép, gépezet’ jelentésben él és élt. A bizalmas társalgási nyelvben használatos masiniszta ’mozdonyvezető’ főnév a német Maschinist, azaz ’gépész, gépkezelő’ átvétele.

No de a masinának bizony más jelentése, jelentésárnyalata is volt! A régi magyar nyelvben különösen a cséplőgépet hívták masinának. De a a tájnyelvben konyhai álló tűzhely jelentésben is használatos volt, amely általában zománcozott vasból készült, asztal magasságú, sütővel ellátott, zárt sütő-főző eszköz volt, belül hőálló anyaggal bélelve. Mára ugyancsak elavult tűzgyújtó eszköz jelentése; a biztonsági gyufát nevezték így,  ellentétben a korábbi mártós gyufával.

Emellett van a masinából származtatott két másik szavunk is, amely már kissé távolabbra  vezet. A machináció ravasz mesterkedés; rejtett befolyás, amely másoknak károkat okoz. Ez is a masina származékszava, s nem csupán ilyen negatív értelme van, ugyanígy mondhatjuk, ha valaki szokatlan eljárással vagy kevés szakértelemmel szerel meg, tesz működőképessé valamit.

Bizalmas, tréfás, gunyoros hangnemben használjuk a bőgőmasina szót – olyan személy, főként gyermek, aki sokat, rendszerint kellemetlenül hangosan, kitartóan sír, vagy aki kellő ok nélkül is mindjárt elsírja magát. A bőg hangutánzó eredetű szó, szorosan összefügg a béget ige bég tövével, közöttük részleges szóhasadás ment végbe; ide kapcsolható a bong ige is. Ehhez kapcsolódik a masina szavunk.

Az eredeti adás 2019. október 16-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.