Celler, paszuly, gogos, vinetta – avagy zeller, bab, paradicsompaprika, padlizsán
A zöldségeknek különböző, akár az Erdélyben és Magyarországon használatos elvnevezése olyannyira gyakori vita tárgya, hogy Murádin László sem mehetett el mellette szó nélkül nyelvművelő cikkeiben.
Némely zöldségnév csupán egyetlen hangban különbözik egymástól, például zeller vagy celler? A két egymás mellett élő alak közül az irodalmi nyelvi változat a zeller. E szó a görögből a latin, olasz, francia, majd német nyelven át került a magyarba. A magyar alakváltozatok közül a zeller z-je az irodalmi német ejtésmódot követi, a celler elsősorban a bajor-osztrák, ausztriai német, erdélyi szász ejtésen alapulhat.
A Mezőségen és a székelységben fuszulykát (néhol faszulykát), Kalotaszegen, Biharban meg a Bánságban paszulyt szednek. A növénytani szakirodalom viszont többnyire babról beszél. Az amerikai eredetű növény hozzánk a Balkánon keresztül jutott el. Mind a fuszulyka, mint a paszuly szó végső forrása a görög nyelv, eredeti szempontjából tehát azonos szó, de a fuszulyka román, a paszuly szerb-horvát közvetítéssel került a magyarba.
A bab és paszulyhoz hasonló viszony van a sárgarépa és a murok között, illetve az irodalmi sütőtök, valamint tájnyelvi bécsitök, olasztök és döblec, vagy a paradicsompaprika és a szintén táji gogos, gogosár alakok között.
Egy kelet-indidai eredetű, szintén a Balkánon át hozzánk került konyhakerti növényünket a bolgár kertészek terjesztették el. Nevei: kékparadicsom, vinetta, török paradicsom, tojásgyümölcs, padlizsán stb. Közöttük Magyarországon és a határhoz közeli részeken legelterjedtebb, valamint a szaknyelvi és irodalmi alak a bolgár eredetű padlizsán, nálunk a román vinete szóból származó vinetta elnevezés a gyakori. Ez utóbbi szintén vitákra szokott okot adni székelyföldiek és közép-erdélyiek között. Utóbbiak a vinetta vagy, egy t-vel: vineta alakot használják – használjuk; a Székelyföldön viszont az eredeti román alakot: vinete.
Az eredeti adás 2020. január 21-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.