Ájer, szilencium, kalendárium

A Tinta Kiadó blogján, az Anyanyelvcsavar.hu-n igazán érdekes cikkre bukkantam Kicsi Sándor András tollából. Még hogy manapság használunk sok idegen szót… némelyek már úgy beépültek nyelvünkbe, hogy észre sem vesszük őket. Persze, ettől még nem kell szeretni őket.

A magyarországi magyar–latin kétnyelvűség korában olyan szinonimák éltek és részben élnek ma is egymás mellett, mint ájer és levegő, szilencium és csend, kalendárium és naptár (apropó advent!), regula és szabály stb. Az ájer a XVI. századtól adatolható a magyarban, s a XX. századra urambátyámos hangulatú ’levegő’. Érdekes azonban, hogy még a XIX. századi idegen szavak szótárába is bekerült a latin aër ’lég, levegő’, s később megmarad az átvételkor hiátustöltővel megtoldott ájer (vagy ajer) változat mellett ez is. Gyakori, hogy egy szinonimapár egyik tagja eltérő jelentést vesz fel. Így a magyar nyelvjárásokban az ájer vagy ájër jelentése ’levegő’ mellett ’szellő, szél’ is lehetett, az ájeres pedig ’szellős, hűvös’. A székely nyelvjárásokban ájer és dér rivalizálva szerepel ’levegőáramlat’ jelentésben. Az ájer ’szél’ néhány további újabb közlésben is felbukkan (például Hideg ájër ver). Az ájer szó főbb jelentései (’levegő; szél’) mellett előfordul ’szag’ értelemben is. Mindhárom jelentést hordozza az eredeti latin aer szó is, azonban egyértelműen a ’levegő’ értelem dominanciájával. Az ájer szónak, hogy meghonosodjon és megmaradjon a magyarban, kétféle módon is helyt kellett állnia: egyrészt meghatározott stílusrétegben kellett elhelyezkednie („urambátyámos”, archaizáló és nyelvjárási lett), másrészt poliszémia révén mellékjelentéseket kellett felvennie a ’levegő’ mellé (‘szél; szag’).

Önök otthon adventi naptárat vagy adventkalendáriumot vesznek, készítenek, nyitogatnak? A naptár összetett szó, az 1780-as évek végén tudatos szóalkotással keletkezett a nyelvújítás korában a könyvtár szó mintájára. Elsődleges jelentésében ’évek, hónapok, hetek, napok beosztásának rendszere’. De ’az év napjait sorban feltüntető füzet, tömb, illetve lap’ jelentésben is ugyanez a szó használatos, gondoljunk csak a már árusítják a jövő évi naptárakat szerkezetre.

A kalendárium latin jövevényszó, melyet a német is közvetíthetett nyelvünkbe; lásd a latin calendarium azaz ’tartozások, adósok jegyzéke’, a középkori latin, egyházi latin ’naptár’ jelentésű szavát, vagy a német Kalender ’naptár’ kifejezését. A latin szó a latin calendae (többes szám), vagyis ’a hónap első napja’ főnévre vezethető vissza. A kalendárium szót eredeti jelentésében a naptár főnév szorította ki nyelvünkből. Napjainkban elsősorban ’folyóiratnak naptárral ellátott vegyes tartalmú évkönyve’ jelentésben használatos. Illetve az adventkalendárium összetételben – amely szintén német, vagy esetleg osztrák közvetítéssel érkezett hozzánk.

Az eredeti adás 2019. december 12-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.