A Szóköz podcast fejléce

Indulatszók

„Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!” – sóhajt fel Babits Ősz és tavasz között című verse minden második szakaszának végén. A mondatkezdő sóhaj szófajilag indulatszó, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot. Általában nincs mondattani funkciója, hanem mondatszó, maga alkot tagolatlan mondatot.

Az indulatszót jellegzetesen a beszélt nyelvben használjuk. Jelentését a beszéd közben gyakran a hanglejtés, a gesztusok és az arckifejezés pontosítják. Három csoportját különböztetjük meg. Érzelmet nyilvánítók, amelyek jelenthetnek örömöt, bánatot, dühöt, stb., például: haj, tillárom, irgum-burgum, ej, na, de ide tartozik az abcúg vagy az éljen (bizonyos jelentése) is; vannak akaratnyilvánítók, amelyekhez soroljuk az állathívogató szavakat is: csitt, nana, pszt, gyí, cicic, lábhoz; és vannak hangutánzók: ropp, durr, miáú, háp-háp – de nem minden indulatszó hangutánzó, mint láthattuk. Például: Jaj, de boldog vagyok! Pszt, kicsit csöndesebben!

Ha írásban szeretnénk lejegyezni indulatszavakat, figyelembe kell vennünk, hogy ezek valójában különálló mondatokként értelmezendők. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után, illetőleg elé. Például: Hej, csak itt lenne már! Jaj, eszem a lelked! Hova megy, hé? Fiatalságunk évei, haj, messze szálltak!

Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szó következik, az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt, ha a mondat hangsúly- és szünetviszonyai ezt megkívánják: az Ejnye be megjártam! és Ejnye, be megjártam! vagy Jaj de elfáradtam! és Jaj, de elfáradtam! között árnyalatnyi ugyan, de van különbség. Előbbiekben az egész mondatunk egy sóhajként értelmezhető, utóbbiakban azonban pontosítjuk, hogy mi miatt bosszankodunk.

Vannak nyelvünkben olyan mondatok, vagy szószerkezetek, amelyek egészében indulatszói jelentésűek. A látod, megmondtam!; meglátod, ebből nagy baj lesz! nyomósító igealakok ma már csupán indulatszói szerepűek, igei jellegük alig érződik.

Az eredeti adás 2020. január 17-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.