A Szóköz podcast fejléce

Román kifejezések 3.

Erdélyi köznyelvünkben nemcsak román vagy román eredetű szavak vannak, de sokszor teljes szerkezeteket veszünk át, amelyben a szavak akár mind magyarok, csak a szórend, mondatszerkesztés nem illeszkedik nyelvünkbe. Ezek között akad olyan, amely az abszolút pongyola, igénytelen beszéd része, de némely kifejezés a művelt köznyelvbe, sajtónyelvbe is beszivárgott.

Nemrégiben kérdezte egyik kedves családi barátunk, hogy mit szólok a sok egészséget kifejezéshez. Hirtelenében nem is tudtam mit felelni, olyannyira a hétköznapi nyelvünk részévé vált. Holott ez a magyaros alak: jó egészséget! A sok egészséget a multă sănătate tükörfordítása. Persze, magyarul is kívánhatunk sok jó egészséget vagy „sok számos esztentendőket” a köszöntő szavaival.

„(…) a nyelvi érintkezések nem légüres térben zajlanak, hanem földrajzi térben és időben meghatározható módon, interkulturális és szociális kontextusban érintkező konkrét nyelvi közösségek és nyelvváltozatok szintjén.” – olvashatjuk Benő Attila néhány éve megjelent Kontaktusjelenségek az erdélyi nyelvváltozatokban című kötetének fülszövegében. A nyelvi érintkezés a kétnyelvűek nyelvhasználatában gyökerezik, de a kontaktusjelenségek nem csak a kétnyelvűeknél figyelhetők meg. Olyan környezetben, ahol makrostrukturális szinten általános kétnyelvűségről beszélhetünk (mint az erdélyi magyarok esetében), azoknak a nyelvhasználatában is megjelennek az idegen hatások, akik egyébként egynyelvűnek tekinthetők (például olyan tömbmagyar területen élők, akik jóformán egyáltalán nem használják az államnyelvet). Ezek leginkább szókincsbeli hatások, de beszélhetünk alaktani, mondattani vagy jelentésbeli természetű hatásokról is, melyek szó- vagy szószerkezet-kölcsönzés formájában vagy valamilyen tulajdonságjegy (idegenszerű hangsúly, beszédtempó, szokatlan szórend) használatában nyilvánulnak meg. Gondoljunk csak például a TVA – ’tévéá-ra’, ami az ÁFA román rövidítése, vagy a CEC – ’Csekk’-re, a romániai takarékpénztár rövidítése, vagy a hangalakkölcsönzésekre (például a magyaros infarktus helyett infarkt, fakultás helyett fakulta).

A közvetett nyelvi hatás érdekessége egyébként, hogy nemcsak a szókészlettani vagy nyelvtani kölcsönzésekben, tükörkifejezések megjelenésében nyilvánul meg (a romániai magyarban pl. küldőpapír ’beutaló’ vagy családi orvos ’háziorvos’ jelentésben), de ezek ellenpontozásaként az idegen elem tudatos kerülésében, hiperpurizmusban is. Ez utóbbi néha igencsak szokatlan formákat szül: például kockázatos faktor ’rizikófaktor’, vagy tevékeny védekezés ’aktív védekezés’ jelentésben.

Az eredeti adás 2020. január 16-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.