Jelöletlen egybeírások
Az egybe-, külön- és kötőjeles írásról volt már szó, most ennek egyik szegmensét emelem ki. Több oka is van annak, hogy bizonyos szavakat egybe írunk, egyik ezek közül az alaki jelöletlenség, azaz a két szó közötti nyelvtani kapcsolat jelöletlensége is lehet az egybeírás oka. Az akadémiai Helyesírási Szabályzat a 109–113. pontokban foglalkozik ezekkel a példákkal.
Ha egy jellel vagy raggal is jelölhető, különírt szókapcsolat elemei (pl. félig kész, kéményt seprő, a nap sugara, pályát tévesztett, vitaminban dús) jel vagy rag nélkül állnak, egybeírjuk őket: félkész, kéményseprő, napsugár, pályatévesztett, vitamindús stb.
A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok lehetnek jelöltek és jelöletlenek is. Jelölt tárgyas, határozós és birtokos jelzős szókapcsolatok a következők, külön írjuk őket: autót mentő, kincset kereső, munkát vállaló; áldozatra kész, háton úszó, széltől védett; (a) gépkocsi fényszórója, (az) iskolának az udvara, (a) mosógép eladása stb. Ha hiányzik a viszonyrag, illetve a birtokos személyjel, akkor a kapcsolat jelöletlen. A jelöletlen tárgyas, határozós és birtokos jelzős kapcsolatok tagjait mindig egybeírjuk, például: autómentő, kincskereső, munkavállaló; áldozatkész, hátúszó, szélvédett; gépkocsifényszóró, iskolaudvar, mosógépeladás stb.
Sok alárendelő összetett szó elő- és utótagja között olyan, bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat (=vámnál végzett, vámmal kapcsolatos vizsgálat); csigalépcső (=a csiga házához hasonló lépcső); stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait egybeírjuk, például: árvízvédelem, barázdabillegető, emlékkönyv, motorcsónak, munkavédelem, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás, zsemlegombóc. Ebbe a csoportba tartoznak a hasonlító összetételek is, tehát egybe írjuk őket, például: cinóbervörös, galambősz, hófehér, hollófekete, lángvörös, mustársárga; búzavirágkék, elefántcsontfehér, napraforgósárga; vattacukor-rózsaszín – ez utóbbit kötőjellel, hiszen hármas összetétel, és hat szótagnál hosszabb. Jelentéstömörítő összetétel sok ételnév is, például: bableves, birkapörkölt.
Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk össze őket, például: Afrika-kutató, Budapest-térkép, Petőfi-szobor; Herkules-erejű. Ha a tulajdonnév és a közszó kapcsolatából alakult összetételhez újabb utótag járul, ezt is kötőjellel kapcsoljuk hozzá, például: Afrika-kutató-találkozó, Budapest-térkép-vásár, Petőfi-szobor-avatás.
A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz a köznévi összetételi utótagot kötőjellel kapcsoljuk, például: EU-csatlakozás, UNESCO-jogszabály; tv-műsor.
Az eredeti adás 2020. márc. 5-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.