Amely, mely

Az ami–amely párosról nagyjából pont egy éve beszéltem, de sokaknak meggyűlik a baja az amely–mely párossal is, azaz van, akinek nem tetszik a mely (vélt) térhódítása az amellyel szemben. Lássuk, mi is a helyzet ezekkel a szavakkal.

Ha valóban kezd gyakoribbá válni a mely használata vonatkozó névmási kötőszói szerepben, akkor azt kell, hogy mondjuk, hogy a nyelv nemhogy nem romlik, de még „javul” is! (Persze ez csak vicc: se nem romlik, se nem javul: csak semlegesen változik.) A mely elterjedésére nézvést nincsenek pontos adataink, csupán benyomásaink: valóban mintha újra divat lenne a mely használata. Ami azért vicces, mert a forma irodalmi és archaikus (oldschool, úgy is mondhatjuk). Azt tapasztaljuk, hogy vannak, akik következetesen használják az amely helyett a mely-t, és vannak olyanok is, akik egyszer-egyszer.

A mely valóban kérdő névmási szerepű egy főmondati kérdéseben (Mely anyagok mérgezőek az alábbiak közül?), de az említett esetekben nyilvánvalóan nem kérdő névmási szerepű, hanem vonatkozó névmási kötőszó (Elolvastam a könyvet, melyet még nagyapám hagyott rám). A kifogás alapja éppen ez: a mely – amely különbség jól, logikusan tükrözi a kétféle használat különbségét. Csakhogy a mely a kétféle használatban különbözik egymástól: más a hangsúlyuk, más a hanglejtésük, és végső soron teljesen más a mondatbeli szerepük is. Így aztán nem áll fönt a veszélye annak, hogy összekeverjük őket.

A 80-as években készült Nyelvművelő kézikönyv az amely rövidebb, vele egyenrangú alakjának tekinti a mely-t. Az amely szócikk következetesen mindkét elemről beszél: a rövidebb és a hosszabb alakról. Ezen kívül külön szócikket találunk a vonatkozó névmások és határozószók rövidebb alakjairól is. Ebből kiderül, hogy a rövidebb alakok az irodalmi nyelvi, archaikus formák, és a hosszabbak tekinthetők inkább köznyelvinek. A szócikk a vonatkozó névmások létrejöttét is elmagyarázza; az amely a mely-ből jött létre úgy, hogy összeolvadt az előtte álló utalószóval: az, mely… > azmely > ammely > amely. A rövidebb forma tehát a régiesebb, ezt az irodalmi hagyomány őrzi, a köznyelv azonban az amely-t használja.

Mi lehet az oka annak, hogy sokan mégis a mely kötőszót részesítik előnyben? – Több tényező játszhat ebben szerepet. Ezek közül az egyik lehet az, hogy az iskola implicit és explicit módon az irodalmi nyelvváltozatot a többi fölé helyezi, azoknál értékesebbnek tartja. Lehetséges, hogy a beszélők egy része ennek az elvárásnak próbál megfelelni.

Az eredeti adás 2020. márc. 16-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.