Kiskötőjel, nagykötőjel 2.

Szinte a Szóköz rovat kezdeteitől készültem a kötőjelek dilemmájával foglalkozni, de újra s újra túlságosan nagy falatnak tűnt a rádióban beszélni egy jellegzetesen írásbeli problémáról. Most viszont elérkezettnek érzem az időt, hogy körbejárjam a kiskötőjel, nagykötőjel, gondolatjel kérdését, segítségül hívva Fejes Lászlónak a Nyelv és Tudomány honlapon megjelent cikkét is.

Tegnap már szót ejtettem róla, hogy bár három ilyen karakterünk van, a kis-, a nagykötőjel és a gondolatjel, ez utóbbit (melynek hossza a kiskötőjelnek kb. háromszorosa) nemigen használjuk, általában a gondolatjel funkcióját is a nagykötőjel tölti be. A kiskötőjel (-) használatát szintén körbejártam a tegnapi rovatban, ennek legfőbb tulajdonsága, hogy kivétel nélkül mindig tapad a szóhoz, szavakhoz, amelyhez kapcsolódik. Lássunk, hogy mi a helyzet a nagykötőjellel.

Nagykötőjelet (–), ha gondolatjelként használjuk, akkor írunk, ha párbeszédet akarunk jelölni, ugyancsak párbeszédes szövegben a narrátori mondanivalót is ilyen írásjel közé zárjuk. A nagykötőjelet közbeékelésre is használhatjuk, ekkor funkciójában voltaképp megegyezik a zárójellel. Ezekben az esetekben előtte és utána szóköz írandó.

Nem kell szóköz, de nagykötőjelet kell írnunk a következő esetekben: népek és nyelvek neveinek összekapcsolása: angol–magyar szótár, francia–spanyol határ; tulajdonnevek összekapcsolása: Hadrovics–Gáldi szótár, Ferencváros–Újpest rangadó, Babeş–Bolyai Tudományegyetem. Nagykötőjellel kapcsoljuk össze a szavakat, ha a ’valamitől valameddig’ jelentésben használjuk őket: Bécs–Budapest futóverseny, a 2002–2010-es időszak, a 7–14. oldalon, első–negyedik osztályban. A kis- és nagykötőjel használata itt is megkülönböztető szerepű lehet: ha azt írjuk, hogy 2007-2009-ben költözött Kolozsvárra (kiskötőjellel a két szám között), az azt jelenti, hogy körülbelül ekkor, ezen évek valamelyikében – ezzel szemben a 2007–2009-ben költözött Kolozsvárra azt jelenti, hogy a költözködés igencsak elhúzódott, fokozatosan ment végbe. Komárom-Esztergom (kiskötőjellel) a magyarországi megye elnevezése, de ha egyik városból a másikba tartó járatról van szó, Komárom–Esztergom írandó.

Akinek mindezek után kérdései vannak, keresse meg a nyest.hu-n a Kiskötőjel, nagykötőjel, gondolatjel című cikket, vagy lapozza fel a Helyesírási szabályzat idevágó pontjait – akár papíron, akár a helyesiras.mta.hu oldalon.

Az eredeti adás 2018. jan. 30-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.