Szóköz podcast

Luca-nap

Kevés olyan napja van az évnek, amelyhez annyi hiedelem és szokás fűződne, mint a decemberi 13-i Luca napjához. Szent Luca, a december 4-én ünnepelt Szent Borbálához hasonlóan keresztény hitéért halt vértanúhalált, de míg Borbáláról tudjuk, hogy Kis-Ázsiában élt, és hogy hogyan halt meg, addig Lucát az egyház nem tartja valós történeti személynek. Legendája szerint a szembetegségben szenvedők, bűnbánó utcanők és varrónők védőszentje – talán azért, mivel a fényt szimbolizálja (eredeti és átvitt értelemben is), neve ugyanis a latin lux, azaz fény szóból ered.

A mondás úgy tartja: Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja – ugyanis az 1582-es Gergely-féle naptárreform előtt ez volt a téli napforduló napja. A magyar néphitben Lucának kettős alakja van: egyik a legendabeli Szent Lucával kapcsolatos, másik azonban rontó boszorkány, kísértetszerű alak, mely a Halloween-szokásokkal mutat rokonságot.

A boszorkányok rontása ellen elterjedt szokás volt megfokhagymázni az állatok fejét, istállók ajtaját, valamint ajánlatos volt, hogy lefekvés előtt mindenki lenyeljen egy-két gerezd fokhagymát. Amint az legtöbb hiedelemszokásunkkal előfordul, itt is felfedezhetjük a gyakorlati oldalát a hagyománynak: a fokhagyma a hideg téli napokon erősíti az immunrendszert, tehát megvéd a bajtól – akár boszorkányos, akár természeti-biológiai eredetűnek tekintjük.

A legtöbb Lucához kötődő hiedelem vagy szokás jósló-varázsló, mely az élet minden területét érinti, a magánélettől (pl. férjhezmenetel) a gazdaságiig (pl. termés bősége, időjárás). A lányok jövendőbelijük nevét többféleképpen is megjósoltathatták, volt ahol gombócokba rejtettek el cédulára írt férfineveket, s úgy tartották, hogy amelyik főzéskor a leghamarabb a víz színére jön, olyan nevű lesz a férjük.

Máshol tizenkét ún. lucacédulára írtak egy-egy férfinevet, azokból minden nap egyet elégettek, s ami karácsonyra maradt, azon volt a jövendőbelijük neve.

De akadtak kevésbé passzív praktikák is. A felvidéken, Nyitra vármegyében például somgallyat tettek vízbe ezen a napon, hogy karácsonyra kizöldüljön, ezt magukkal vitték az éjféli misére, s amelyik legényt utána titokban megérintették vele, azt, úgymond, magukhoz kötötték.

A Luca és karácsony közötti 12 nap időjárásából a következő év 12 hónapjának időjárására lehet következtetni a lucakalendáriummal, ha minden nap felírjuk, hogy milyen volt az idő. A szokásos női munkák tiltásán kívül – mint amilyen a fonás, varrás vagy sütés – ehhez a naphoz érdekes mód javasolt tevékenységek is társulnak. Alkalmasnak tartottak mindenféle bontó-, fejtőmunkát, mert a hiedelem szerint ezzel elősegítik, hogy a tyúkok könnyen tojjanak.

Nem véletlenül alakult ki szólásunk: lassan készül, akár a Luca széke. Bár a Luca-nap értelemszerűen alapvetően női jellegű, azért a férfiak sem maradtak tennivaló nélkül. December tizenharmadikán kellett ugyanis elkezdeni készíteni a lucaszékét, melynek meghatározott számú (általában kilenc vagy tizenhárom) és fajtájú fából, vasszeg nélkül, karácsonyra kellett elkészülnie.

Aki aztán az éjféli misén ráállt, az megláthatta a boszorkányokat, de tanácsos volt a hazafelé úton mákot hintenie maga után, amivel lefoglalhatta őket, ellenkező esetben azok „szétszaggatták vóna”. Hazaérkezés után a széket nyomban el kellett égetni.

Az eredeti adás 2017. december 13-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .