Szóköz podcast

Kis karácsony, nagy karácsony? – Ünnepnevek helyesírása

A postai levelezőlapok korában bizony jóval korábban fel kellett adni az üdvözleteket, de mostanság, hogy javarészt e-mail-ben, közösségi oldalakon üzenünk, talán még nem késő felhívni a figyelmet az ünnepnevek helyesírására. A csupa nagybetűvel írt feliratokat látva felmerülhet a kérdés: érzelmi okokból, figyelemfelhívó szándékkal vagy esetleg idegen nyelvi hatásra tisztelünk meg minden szót nagybetűvel? Hogyan is van az ünnepnevek helyesírása?

A Helyesírási Szabályzat szerint: „Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepek, a nevezetes napok, időszakok, a történelmi események nevét, például: a magyar kultúra napja, május elseje, március tizenötödike, nemzeti ünnep, a víz világnapja; anyák napja, farsang, hanuka, húsvét, karácsony, mindenszentek, nagyböjt, ramadán; a bécsi kongresszus, a francia forradalom, a honfoglalás, a mohácsi vész, az ónodi országgyűlés, a szabadságharc.” (AkH.12 144.)

Eszerint a magyar helyesírás eltér a sokak által ismert idegen nyelvekétől. Ami angolul, franciául, spanyolul csupa nagybetűvel van, abban magyarul csak az első (mondatkezdő) szó: Boldog karácsonyt!

Ugyanez érvényes az újévi jókívánságokra is: a Boldog új évet kívánok! a mondatkezdetet leszámítva szintén kisbetűs.

Változott azonban a Boldog új évet kívánok! rövidítésére vonatkozó korábbi szabály, miszerint „A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk” (AkH.11 277. b.), azaz a rövidítés helyesen: B. ú. é. k. volt. Az új, 12. kiadás szerint „Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem, például: BÚÉK (= boldog új évet kíván/kívánok/kívánunk).” (AkH.12 285. b.)

Ha már az ünnepeknél vagyunk, nem maradhat ki a szilveszter sem. Ha mint tulajdonnévről beszélünk, akkor természetesen a nagybetűs változat a helyes, míg ha december 31-re gondolunk, akkor kicsivel írandó: szilveszter.

Nem az ünnepnevek kezdőbetűivel kapcsolatos, de aktuális helyesírási kérdés még az új év egybe- vagy különírása. Az új év jelzős szerkezet az előttünk álló esztendőre vonatkozik, ezt jelentésváltozás miatt akkor írhatjuk egybe, ha az ünnepnapra gondolunk: az újév (egyben) tehát január elsejét jelenti. Így ha a boldogságot nem csak egy napra, hanem az egész évre szánjuk, akkor a jókívánságban érdemes a különírt alakot használni.

A fentiek jegyében kívánunk minden olvasónknak kapkodástól mentes, békés, szeretetteljes karácsonyi készülődést!

Az eredeti adás 2017. december 20-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .