Szóköz podcast

Karácsonyi szokások 1.

A karácsony az évnek talán legmeghittebb ünnepe, de tudjuk-e, milyen volt régen? Mi került az ünnepi asztalra? Miért volt fontos pl. az alma? Mivel díszítették eleink a karácsonyfát – egyáltalán: mióta állítanak fenyőt karácsonykor a magyar nyelvterületen?

Karácsony napja december 25-e, de gyerekként valószínűleg sokan 24-hez kötötték, hiszen sokaknak ilyenkor jön a Jézuska vagy az angyal. Ez sem újkeletű azonban, hiszen már a szentestének, más néven karácsony böjtjének, bőved estéjének is szinte forgatókönyvszerűen előírt szokásai voltak, melyek a karácsonyi asztal körül zajlottak.

Az asztalra vagy köré helyezett tárgyaknak mind mágikus erejük volt. Ilyen volt már maga az abrosz, melyet csak ekkor terítettek az asztalra, egyébként vető- vagy sütőabroszként használták. De megszentelődnek az asztal alá helyezett tárgyak is! Régen a gazda az állatoknak adandó szénát, szalmát, magvakat, vagy akár szerszámokat helyezett az asztal alá, hogy így biztosítsa a bő termést, illetve szerencsét a jövő esztendőre.

Az asztalra a legtöbb tájegységen minden esetben került egész kenyér vagy kalács (hogy egész évben legyen), alma, dió, sült tök, fokhagyma, bor – mindnek mágikus, egészségmegőrző szerepe volt. A morzsát sem szabadott kidobni, legfennebb a tyúkoknak adni, vagy más mágikus és gyógyító eljárásokban felhasználni.

Manapság sokat beszélünk a karácsonyi stresszről, a megfelelési kényszerről, mely nemcsak a nőket érinti, de talán mégis őket nagyobb mértékben, főleg ha egy nagy családi karácsony háziasszonyaként kell helytállniuk. Eleinknek erre is megvolt a módszerük, hogy legalább szentestén nyugton ülhessenek a gazdasszonyok: nem állhattak fel a karácsonyi asztal mellől, hiszen akkor a kotlósaik nem lennének jó ülősek. Kedves férjek, gyerekek: a családi bőség érdekében ne hagyják a „gazdasszonyt” felállni az ünnepi asztaltól, bármit is felejtettek ki a menüből!

De nemcsak a karácsonyi asztal mellől nem volt szabad felállnia a gazdasszonynak, hanem egész karácsony napján, vagyis 25-én tilos volt mindenféle munkát végezni, az időt egymásnak, a pihenésnek, az ünnepnek kellett szentelni. Az állatoknak előre odakészítették az eledelt, a család számára is az előtte való napokon főztek. De tilos a használt edényeket, tányérokat elmosogatni, a szemetet kivinni, söpörni is csak az asztal alá szabad, különben „kisöpörnénk” a szerencsét a házból. Ugyanilyen megokolásból kölcsönadni, kölcsönkérni sem szabad december 25-én.

Az eredeti adás 2017. december 25-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .