A Szóköz podcast fejléce

Ingyért

Ma ismételten Grétsy Lászlótól kölcsönzöm Szóközöm anyagát – holnap, egy hét lazítás után, visszatérek kicsit az egyeztetésekhez…

Grétsy tanár úr, Anyanyelvünk tájain című kötetében nagykanizsai olvasójától idéz:

„Jól ismerem az ingyért szót, amely tudomásom szerint az ingyen párja, de azon hiába töröm a fejem már hosszú évek óta, hogy valójában mi az az ingy!”

Nem csodálom, hogy olvasom, gyakran találkozik az ingyért változattal, mert a magyar nyelvterület számos helyén szokásos ez a népies forma is. Az Új magyar tájszótárban történetesen Nagykanizsáról, levélírónk lakhelyéről is van ezt igazoló adat. Ez az ingyért változat a 19. század óta él nyelvünkben. Alighanem a pénzen vagy pénzért [vesz] analógiájára, mintájára fejlődött ki az ingyen mellett, annak párjaként. S olvasónk talán éppen az ingyért alak sűrű előfordulásának hatására érdeklődik afelől, hogy mi is az az ingy.

Nos, ilyen szó nincs. Az ingyen határozószó – jelentése: ’ellenszolgáltatás nélkül’ – egy másik határozószónak, az ’ilyen módon’ jelentésű ígynek n módhatározóraggal bővült ígyen alakjával tartozik össze; annak egy érdekes szóalkotásmód, az úgynevezett szóhasadás útján elkülönült párja. Az ígyen forma régiesnek számít, de ez nem törvényszerű. A hogy mellett szintén élő hogyan változatot például ma is természetesnek érezzük, holott ugyanúgy jött létre, mint az ígyen az ígyből. (S micsoda véletlen: az iménti ugyanúgy határozószó ugyan előtagját n ragja ugyanaz az n, amely az ígyen és a hogyan szavakban is megtalálható!)

De folytassuk eszmefuttatásokat az ingyen szóról, amelyet levélírónk is említ, s amely a tárgyalt szópár ismertebb közszói tagja! Ez a másiknál jóval korábbról, már a 14. századtól használatos nyelvünkben, csak kezdetben még más jelentésben, mint most. Eleinte nyomatékosító szerepű határozószóként használták a nem, sem stb. mellett, azaz szinte mindig tagadó funkcióban fordult elő: ígyen nem látni, ígyen sem kellene stb. Álljon itt még példának egy jellemző mondatrészlet Monoszlai Andrásnak A képek tiszteletéről című, 1589-ben, Nagyszombatban megjelent művéből: „És ingyen sem mondták azt. hol vagyon az Úr”. (Az „ingyen sem” jelentése: ’még véletlenül sem’, ’egyáltalán nem’, ’semmiképpen sem’.) Az ilyen nyomósító szerepű használatból lassan kifejlődött az ’ok nélkül, hiába’, majd az ’ellenszolgáltatás nélkül’ értelem, de ez a jelentés egy inkább az ígyen határozószónak n-nel bővült ingyen változatához tapadt, mint imént idézett példámban is. Az ígyen és az ingyen forma közti, már évszázadokkal ezelőtt végbement alaki s egyúttal jelentésbeli elkülönülés a szóhasadásnak egy igazán szép, régi példája.

Alkalmas arra, hogy olvasóink – tréfás kifejezéssel – ingyen és bérmentve gyönyörködhessenek benne!

Grétsy László: Anyanyelvünk tájain. Bp., Tinta, 2017. 115-116. old.

Az eredeti adás 2018. október 30-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .