Levél – lap – oldal

Még nem voltam tízéves, amikor az első versmondóversenyemre készültem, Petőfi Szeget szeggel című versével. Nem egy bonyolult feladat egy ekkora gyereknek sem – feltéve, ha megért néhány olyan szót, kifejezést, amit ma már bizony másképpen használunk. Nem idézném most a teljes verset, csak egyik szakaszát, amelyben a lírai én a szomszéd bácsi titkát fedi fel, s amelyben a kérdéses szavak vannak:

A deákné vászonánál
Ő se’ jobb:
Engem dönget a lopásért
S szinte lop;

Lopni jár ő, csókot lopni
Nénihez,
Míg anyánk a bibliában
Levelez.

Igyekeztem úgy hangsúlyozni, hogy érthető legyen a mondanivaló, s talán ki is találták már: a szinte és a levelez szavakkal van a „bibi”. Lássuk, mint mond róluk a Grétsy–Kemény szerkesztette Nyelvművelő kéziszótár.

A szinte a mai köznyelvben csak módosító határozószó: ’majdnem, csaknem, kis híján’ értelemben, pl. szinte mindenben egyetértettek. A régi nyelvben és a népnyelvben kötőszóként, az is főhangsúlyos szinonimájaként is élt: a másik vendég szinte fiatalember volt, azaz nem majdnem, hanem szintén, ugyancsak fiatalember. A szintén kötőszónak is volt régebben ’szinte’ értelme, de ma már elkülönült egymástól a két szó. A fenti példában, Petőfi versében tehát nem arról van szó, hogy a szomszéd bácsi, aki eltángálta a kisfiút a körtefán való torkoskodásért, majdnem lopott volna, hanem hogy szintén lop – méghozzá csókot a „nénitől”, aki ez esetben valószínűleg szintén nem valamilyen nagynénit jelentett, hanem (jóval idősebb) nővért.

A levelez szó ma már ilyen formában nem használatos, a hivatali nyelv használja a lelevelez kifejezést: valamit, például találkozót levél, illetve e-mail útján egyeztet jelentésben. A régi nyelvben azonban a levelez egészen mást jelentett, ehhez azonban két másik szavunkat is meg kell vizsgálnunk, nevezetesen a lap – oldal párost.

A régi nyelvhasználat szerint a könyv levelekből áll, s a levélnek két lapja van (egy elülső és egy hátsó). Ez a levél – lap összefüggés – valószínűleg a levél szó jelentésbővülése folytán – felbomlott, és a természetesebb, egyértelműbb lap – oldal megfelelés váltotta föl. Ma ez az általános, de az írott v. nyomtatott szöveget tartalmazó papír két felületének megnevezésében még mindig keveredik a lap és az oldal. Amíg a levél – lap helyében nem szilárdul meg az újabb, lap – oldal kettősség, e vegyes használatot nem helyteleníthetjük. De ügyeljünk, hogy ne származzék belőle félreértés. Itt is kívánatos az egyöntetűség kialakítása.

A versben szereplő édesanya tehát nem leveleket rejtegetett a Bibliában, hogy majd így küldje el, adja át titokban valakinek (ahogyan elsőre, gyerekként, gondoltam), hanem lapozgatott benne – ami a szövegkörnyezetbe is sokkal jobban illik.

Az eredeti adás 2019. június 3-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.