Beszélt nyelv Balassi korában
Ha már érettségiről volt szó, maradjunk még kicsit a kötelező olvasmányoknál és nyelvhelyességi kérdéseknél. Hogy hogyan jön össze a kettő? Schirm Anita az Édes Anyanyelvünk hasábjain a Balassi-szótár lapozgatásának meglepő felfedezéseiről írt. Kardos nyelvféltők, figyelem: tartogat némi váratlan fordulatot a mai rovat!
Az írói szótárak a szépirodalmi szövegek értelmezésében segítenek. Olvasgatásukkal azonban nem csupán az írók és költők műveinek a nyelvhasználatát ismerhetjük meg alaposabban, hanem kiderülhet például, hogy számos, mainak gondolt beszélt nyelvi jelenség már régtől fogva része a nyelvünknek, sőt, szépirodalmi adatok is vannak rá. A magyar szótárirodalom írói szótárai közül a legrégebbi nyelvállapotot Jakab László és Bölcskei András 2000-ben kiadott Balassi-szótára tárja elénk, amely Balassi verseinek és Szép magyar komédiájának a szóanyagát tartalmazza.
A Balassi-szótárban egy szócikken belül szerepelnek a medgyek, medgyen, medgyünk szavak. A szócikkből megtudhatjuk, hogy ezek a mit tegyek? mit tegyen? mit tegyünk? kifejezések rövidült változatai. E formák azt mutatják, hogy már Balassi korában is összerántódtak a gyors beszédben bizonyos, sokszor egymás után használt szavak, vagyis már ebben a korszakban is hadarhattak az emberek. A mit tegyek? medgyek-ként való rövidülése olyan lehetett a 16. században, mint napjainkban a szóval-nak szal-ként vagy az azt hiszem-nek asszem-ként való ejtése. A különbség a Balassi-korabeli és napjaink jelenségei közt csupán annyi, hogy a szal és az asszem formák – egyelőre még – nincsenek szótározva. További érdekesség, hogy viszonylag sok adat van Balassitól az idézett formákra, a medgyek ugyanis 14-szer, a medgyen 3-szor, a medgyünk pedig 1-szer fordult elő nála.
Balassi verseiben a medgyek-en kívül még egy, a beszélt nyelvre jellemző szó figyelhető meg, ez pedig a hát. A szótárból kiderül, hogy Balassi Bálint 53-szor írta le műveiben a hát-ot. A költő az elemet egyrészt kérdések szónokivá tételére használta, ahogy azt a Hát hol az én hatalmom?, illetve az Ó, hova legyek hát? példák is mutatják, másrészt kérdésre adott válaszban is szerepeltette a szót. Például: Kivel mit gondolok? Hát ha szegény vagyok is, hadd éljek kedvemre.
A Balassi-szótár szócikkeit és példáit nézegetve feltűnik, hogy nem csupán a ma gyakran kárhoztatott hát volt része Balassi lírájának, hanem a szófölöslegnek tartott de viszont is. Balassinál még különírva szerepelt a szerkezet, 2013-ban viszont A magyar nyelv nagyszótárának ötödik kötetébe már egybeírva, összetett kötőszóként, deviszontként került be a szó. A Balassi-szótár de szócikkében olvasható, hogy a költő a de kötőszót a viszont kötőszóval együtt ellentét nyomósítására használta. Például: Én szívemet is így, mikor énhozzám víg, ő nevelten neveli De viszont, mint kánya, ő kegyetlen kínja rágja, szaggatja, eszi. A két ellentétes kötőszóval Balassi az ellentétet erősítette föl, tehát nem fölösleges szószaporításként, hanem stíluseszközként használta a de viszont-ot.
Aki még több konkrét példára kíváncsi, az lapozza fel a júniusi Édes Anyanyelvünket például az anyanyelvapolo.hu oldalon. Amikor pedig legközelebb a hát vagy deviszont ellen emelünk szót, jusson eszünkbe Balassi Bálint…
Az eredeti adás 2019. június 19-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.