Nyelvhelyesség

Több mint két éve* megy Szóköz című nyelvhelyességi rovatunk, de talán még sosem beszéltem arról, hogy mi is az a nyelvhelyesség, és miben különbözik a helyesírástól?

Ha az utca emberét kérdeznénk arról, hogy mi az a nyelvhelyesség, akkor valószínűleg többen azt válaszolnák, hogy az bizony a helyesírás. Ám ezen semmi okunk nem lenne meglepődni, hiszen a hétköznapokban e két fogalom kéz a kézben jár és nagyon gyakran összemosódik. Hogy miért van ez így, és hogy hogyan is történik mindez?

Már az írás és a beszéd viszonyával kapcsolatban is eltérő nézetek uralkodtak az évszázadok során. Az írott nyelvről sokáig úgy tartották, hogy azt mint az irodalom közvetítő közegét kiváltságos hely illeti meg. Úgy vélték, hogy az írás az, ami képes állandóságot és tekintélyt adni a nyelvnek. Éppen ezért azt tanították, hogy a megfelelő, helyes beszéd alapja a különböző nyelvtanokban és az írott stílusról szóló kézikönyvekben meghatározott normák betartása.

Ezzel szemben a modern értelemben vett deskriptív, azaz leíró nyelvészet úgy gondolta, hogy az írás semmiképp sem előzheti meg a beszédet. Emellett számtalan érv szól; például az, hogy beszéd kialakulása évezredekkel megelőzi az írás kifejlődését, vagy az, hogy a beszédet teljesen spontán megtanulják a gyerekek, ellentétben az írással.

Végül az írott és a beszélt nyelvnek ez a fajta szembeállítása szintézist hozott, melynek értelmében a kommunikáció egyik közvetítő közege sem eredendően jobb vagy rosszabb a másiknál. Mindkettő egyformán jó lehet attól függően, hogy mi a cél. Eltérő kommunikációs igények kielégítésére jöttek létre, és eltérő kifejezési lehetőségeket hordoznak magukban.

Hasonló helyzet áll fenn a nyelvhelyességnek a helyesírással való azonosítása esetében, mint amit az írás elsődlegességét hirdető nézetnél láthattunk. Sokan úgy vélekednek, hogy ami a helyesírási szótárakban (vagy nyelvtankönyvekben) van, követendő a beszédben is. Vagyis, hogy a helyesírás az alapja a nyelvhelyességnek, az előbbi határozza meg az utóbbit.

Ez már csak azért sem lehet így, mert a helyesírás és az azzal kapcsolatos szótárak legfeljebb az írást szabályozhatják, azaz a nyelv egy kisebb részét. Ennek értelmében a helyesírás egy konvención alapuló helyességet hirdet. Ezzel szemben a nyelvhelyesség az adott szituációnak való megfelelést, tehát jóval több alternatívát enged meg, illetve fenntartja a választás jogát. A mai magyar akadémiai helyesírás például nem engedélyez olyan alakot, hogy jösztök, míg itt Erdélyben ez a természetes, nem a jöttök forma.

Összegezve: a helyesírás és a nyelvhelyesség két teljesen különböző fogalom. A helyesírás az írásra vonatkozik, a beszédre nem, pláne előíró jelleggel nem. A nyelvhelyesség ugyan nehezen meghatározható, de az inkább a nyelvhasználatra és annak kontextusára vonatkozik, semmiképp sem csak az írásra. (Ha úgy értelmezzük, lehet a nyelv egészére is vonatkoztatni, így az írás is része lehet.) Ezért nem célszerű a kettő összemosása.

Az eredeti adás 2019. október 24-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.