Miért fénylik a Salamon töke?

A világításról, azaz a mindenszentek és/vagy halottak napján való temetőlátogatásról, illetve a töklámpások hagyományáról angolszász és magyar nyelvterületen már szót ejtettem, de van egy olyan érdekes szólásunk, amely a tök révén ide illik, és fogadjunk, hogy hallgatóim, hozzám hasonlóan, nem tudják, hogy honnan is ered!

Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitől fénylik az ő töke? Szomor Anikó járt utána a kérdésnek.

A közismert szólás a középkorból származik, a trónviszályok és háborúk idejéből. Árpád-házi Salamon király – I. András és Anasztázia kijevi hercegnő gyermeke – unokatestvéreivel, Gézával és Lászlóval – I. András testvérének, Bélának fiaival – hadakozott a trónért.

A shakespeare-i királydrámákat idéző trónviszály során nem bírtak egymással, hol egyikük, hol másikuk kerekedett felül. Aztán 1074. március 14-én a mogyoródi csatában Géza és László, valamint a segítségükre siető Ottó morva herceg seregeikkel döntő győzelmet arattak Salamon felett, magukhoz ragadva a hatalmat. Salamon a vesztes csatából visszavonulva Moson és Pozsony környékén tartotta magát.

Hogy rendezzék az anarchikussá váló helyzetet, 1076-ban tárgyalni kezdtek, azonban ez a folyamat Géza halálával megszakadt. Végül hosszas alkudozás után Salamon királyi ellátásért cserébe, 1081-ben lemondott a trónról. Ennek ellenére László 1082-ben összeesküvés vádjával lefogatta, és a visegrádi vártoronyba záratta Salamont. Az ajtókat és ablakokat befalazták, László parancsára pedig éjszakánként az őrök töklámpásokkal világították ki a tornyot, hogy okulásként mindenki messziről lássa, kit is tartanak ott fogva.

Hát innen, a 11. század végi királyviszályok korából származik az a máig élő mondásunk, hogy úgy fénylik valami, mint a királyi fogoly, Salamon börtönét megvilágító töklámpások.

*Az eredeti adás 2019. november 1-jén hangzott el a Kolozsvári Rádióban.