A Szóköz podcast fejléce

Márton-nap

Ahogy közeledik a tél, egyre több az olyan nap, amelyhez valamilyen hiedelem kötődik. Ilyen a november 11-i Márton-nap is.

Ha Mártonkor a lúd jégen áll, karácsonykor sárban jár – tartja a népi mondás. Eleinknek minden élethelyzetre megvolt a maguk, sokszor hiedelembe burkolt, de mindig megfigyelésen, vagy esetleg vallási alapokon nyugvó magyarázata, jóslata.

November 11-ről talán a legismertebb hiedelem, hogy előre jelzi, fehér, vagy fekete karácsonyunk lesz-e (ahogy a bevezető elején is olvasható), de egyes vidékeken nem a karácsonyi, hanem a márciusi időt jósolta a Márton-napi időjárás. A mezőgazdasági munkák végeztével jutott idő a különféle mágikus cselekedetekre. Például a pásztorok ezen a napon végigjárták a falut, a gazdáknak egy-egy vesszőt (Szent Márton vesszejét) vittek, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki a legelőre az állatokat.

Márton napja már azzal is előre jelzi a karácsonyi ünnepkör közeledtét, hogy ekkor kezdődnek a nagy lakmározások. A háziszárnyasok nyáron felduzzadt létszámát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni, így nagy lúd-lakomákat rendeztek. Azt tartották, „aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”, és minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. A hagyomány szerint az újbor is ekkortól iható.

De mi köze van november 11-nek és Szent Mártonnak a ludakhoz? Szent Márton Savariában, a mai Szombathelyen született a 310-es évek közepén, majd a Római Birodalom hadvezére lett. Szent István ideje alatt Szűz Mária után ő is Magyarország patrónusa lett. A legenda szerint azonban a szegények megsegítését fontosabbnak tartotta, jótékony cselekedetei miatt püspökké akarták választani. A szerény Márton a küldöttek elől a ludak óljába bújt, de azok hangos gágogásukkal, szárnycsapkodásukkal elárulták. Ez a motívum elég nagy hasonlóságot mutat az ókori Róma november 11-i hagyományaival. Ezt a napot már akkor is a téli évnegyed kezdeteként tartották számon, a rómaiak Aesculapius orvosisten ünnepét tartották ekkor, és ludat vágtak – melyek egyszer megmentették Rómát gágogásukkal.

Az eredeti adás 2019. november 11-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.