Rövidítések, mozaikszók

Bár a mozaikszókról beszéltem már korábban, sosem árt az ismétlés. Ma viszont kiegészítem a témát a rövidítések írásmódjával is.

Ez utóbbinak rendkívül szerteágazó használati módja van, gyakorlatilag minden rövidíthető (és itt nem a kicsinyítőképzős gügyögésről van szó). A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása a 277–284. pontokban foglalkozik rövidítésekkel, fel is sorolva a leggyakoribbakat.

A rövidítések alakja kisebb-nagyobb mértékben emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot, például: ált. (= általános), gk. (= gépkocsi), rkp. (= rakpart); Szfv. (= Székesfehérvár).

A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz, ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat, például: a. m. (= annyi mint), i. sz. (= időszámításunk szerint), Kr. e. (= Krisztus előtt), s. k. (= saját kezűleg). Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem, például: stb. (= s a többi), vö. (= vesd össze!), NB. (= nota bene!).

A rövidített szó vagy szavak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk, például: c. (= című), m. (= magyar), kb. (= körülbelül), mfszt. (= magasföldszint), m. v. (= mint vendég), r. k. (= római katolikus); Mo. (= Magyarország), Ro. (=Románia). Sok rövidítés azonban a kis- és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját, például: Ft (= forint), ÉNy (= északnyugat), ÉKsz. (= Magyar értelmező kéziszótár).

Ha egy önmagában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül, első betűje természetesen nagyra cserélődik, például: Csüt. délben érkezünk. Kb. húszan leszünk. A speciális, rendszerint szabványokban előírt formákat (például nm=négyzetméter, Ft=forin) azonban csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni.

A mozaikszók, írja a Grétsy László – Kemény Gábor szerkesztette Nyelvművelő kéziszótár, abban különböznek a tövidítésektől, hogy kiejtésükkor nem a név vagy szó teljes alakját mondjuk ki (mint az l azaz liter; cm azaz centiméter vagy centi esetében), hanem magukat a betű(neve)ket. Például: MTA, BBTE, EMKE; Malév, Hungarocamion; közért, maszek. tévé, vécé.

A mozaikszó egyik fő típusa a rövidített név kezdőbetűiből alakult betűszó, melyet minden esetben csupa nagybetűvel írunk.

A másik típusban (ezek a szűkebb értelemben vett mozaikszók vagy panelszók) nem csupán a kezdőbetűk vonódnak össze, hanem a teljes névnek más hangjai, szótagjai, olykor összetételi tagjai is. Az efféle szóösszevonásokat régebben – a betűszók mintájára – szintén csupa nagybetűvel írták, 1984 óta azonban csak a kezdőbetűjük nagy, például: Malév, Mahir, Aluterv stb. A köznévi mozaikszavakat természetesen csupa kisbetűvel kell írni: gyes, gyed, radar, telex, telefax stb.

Az eredeti adás 2020. január 15-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.