Idegen szavak toldalékolása

Barátaim, ismerőseim (hál’ Istennek) sok kérdéssel ellátnak, de sajnos, nem mindegyikből tudok rovatot készíteni – vagy legalább is nem egyik hétről a másikra. Az idegen nevek toldalékolása, illetve ennek helyesírása esetében azonban könnyebb dolgom van.

Sokszor szeretnénk kötőjellel kapcsolni a toldalékot az idegen eredetű nevekhez, szavakhoz, pedig a legtöbb esetben nem kell. Beszéd közben legtöbbször automatikusan, mindenféle akadály nélkül illesztjük az idegen eredetű nevekhez vagy közszavakhoz a toldalékot; ilyenkor ugyanúgy érvényesítjük a toldalékolásra vonatkozó fonológiai szabályokat, mint a magyar szavak esetén: [tomaszt], [tomasszal], [tomaszhoz]; [alekszet], [aleksszel]; [alekszhez]; [dzsémszt], [dzsémsszel], [dzsémszhez]. Lehetnek persze bizonytalanságok, de ezek a magyar szavakkal kapcsolatosan is olykor felmerülnek; ilyenkor több ragozott változat is elfogadható. A fentiek közül például elképzelhető, hogy van, aki nem [dzsémszt], hanem inkább [dzsémszet] mondana.

Fejtörést sokszor ezeknek a szavaknak a helyesírása okoz. Gyakran látni az aktuális akadémiai szabályzattal ellenkező írásformákat, például azt, hogy a toldalékot kötőjellel kapcsolják az idegen eredetű névhez vagy közszóhoz. Meg ingerünk is van így tenni, valószínűleg azért, mert úgy olvasáskor jobban elkülönülne az idegen szótő. Ettől függetlenül az Akadémiai Helyesírási szabályzat 216. pontja egyértelműen fogalmaz: ezekben az esetekben közvetlenül kapcsoljuk a toldalékot a szótőhöz: Thomast, Thomasban; Alext, Alexben; Jamest, Jamesben. A -val/-vel (-vá/-vé) toldalék esetében pedig az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz hasonul a v, és ezt a hangzót jelöljük: Thomasszal, Alexszel, Jamesszel – az Alexnél marad az x, a másik esetekben hosszú sz-t látunk.

A ragozott idegen nevek (és közszavak) írásában csak néhány eset van, amikor kötőjelet kell alkalmazni; erről szól az helyesírási szótár 217. pontja. Az egyik az, amikor a szótő végén nem hangzó betű van (pl. Voltaire), illetve bonyolult betűkombináció jelöli az utolsó hangot (pl. Rousseau). Ezek tehát a szabályzat szerint így toldalékolandók: Voltaire-t, Voltaire-ben, Voltaire-rel; Rousseau-t, Rousseau-ban, Rousseau-val.

Nem név ugyan, de nagyon is sokat használt közszó az e-mail, amelyet, egyelőre, angolosan és kötőjellel írunk. Két szóban Kötőjellel* írjuk azonban azt, hogy e-mail-cím, de egyben azt, hogy e-mailjeimet. Különböző elvek alapján írjuk őket így. Ha egy kötőjeles idegen kifejezéshez egy újabb tag járul összetételi tagként, akkor célszerű azt különírni: e-mail cím.* Ha az idegen szavak végén ejtjük az utolsó betűt, akkor a toldalékot közvetlenül ehhez a betűhöz kapcsoljuk: e-mailjeimet.

*Javítás a 2015-ös AkH. alapján. Bár a rovat is utána íródott, valamiért a régi szabályzatot vettem alapul…

Az eredeti adás 2020. március 3-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.