Szóköz podcast

Hat–három

Magyar ember, ha azt hallja, hogy 6:3, egészen biztosan nem a helyesírás jut eszébe, hanem az Aranycsapat legendás 6:3-as győzelme az angolok ellen 1953-ban. Kivéve, ha mondjuk nyelvész, korrektor, vagy valami hasonló az illető…

A helyesírásban ugyanis a 6:3-as, vagy szótagszámlálós szabály, gyakorisága ellenére az egyik legrettegettebb helyesírási szabályozás, mely a többszörös összetételek írásmódjára vonatkozik. A magyar nyelv, például a némethez hasonlóan, kedveli az összetételeket, és tulajdonképpen bármilyen hosszú szó képezhető összetétellel, ha egy fogalmat jelöl. A némettől eltérően viszont bizonyos szótag-, illetve összetételi tag fölött kötőjelet kell tenni a gyengébb kapcsolat határán. Ez, bármennyire bonyolultnak tűnik is, a megértést voltaképpen könnyíti.

Kötőjelezni kell tehát a hat szótagnál hosszabb, és legalább három összetételi tagból álló összetett szavakat, mint például: labdarúgó-bajnokság, pedagógus-továbbképző stb.

Igen ám, de mi a szótagnak? Első hallásra mindenki tud válaszolni, ám a szótagszámlálásnál tudni kell, hogy a jelek és ragok ez esetben nem számítanak szótagnak, a képzők viszont (azok a toldalékok, amelyek új szavakat képeznek – például -ás/-és, -gat/-get, -ni, -ó, -ő stb.) igen. Az igekötőknél is csak a több mint egyszótagosakat számoljuk, tehát, összetételi szempontból, nem önálló szótag pl. a be, ki, le, fel, de kettőnek (többnek) számít az össze, vissza, keresztül stb. Az ingatlanbeszolgáltatás tehát, bár 8 szótag (tehát több mint 6) egybeírandó, a termény-visszaszolgáltatást azonban, annak ellenére, hogy szintén 8 szótag, a vissza miatt már kötőjelezni kell.

Van még egy csavar a dologban…

A régi helyesírási szabályzat szerint működő helyesírás-ellenőrző programok (figyelem! helyes-írás – kötőjel – ellenőrző) továbbra is aláhúzzák például a testvértelepülési szóösszetételt. Ennek oka, hogy 3 tagból áll (test-vér-település), ami 6 szótag, az -i képzővel viszont (testvértelepülési) hétszótagossá válik, tehát a testvér és település közé kötőjel kellene (azonban nem kell, és nem is kellett soha pl. a testvértelepülések szóba, hiszen az -ek a többes szám jele, nem képző). Az új helyesírási szabályzat, engedve az amúgy is ösztönös nyelvérzéknek, részben, mivel a testvérnél már nemigen érzékeljük az összetételt, részben, mivel az i betűtől/hangtól alig válik hosszabbá a szó, az ilyen, tehát -i  képzős esetekben nem teszi kötelezővé a kötőjelet: testvértelepülési, híradástechnikai, szakközépiskolai stb.

Az eredeti adás 2017. okt. 2-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .