Szóköz podcast

A tavaly – névelő időhatározók előtt

Múlt héten már beszéltem róla, hogy a magyar nyelvnek is megvan a maga „hochdeutsch”-a (nevezzük akár „hochungarisch”-nak), az az elfogadott normarendszer, amit minden – főleg nyilvánosan – beszélő kötelezőnek érez magára. Ennek ellenére például a mi, erdélyi köznyelvünk egyben-másban eltér a magyarországitól. A határozott névelők személynév előtti használata (pl. a Pista, a Jóska) magyarországi, sőt, mint megtudtam észak-dunántúli tájnyelvi sajátosság, de nekünk is van olyan határozott névelős szerkezetünk, amelyen a magyarországiak ütköznek meg – sőt, ami a Nyelvművelő kézikönyv szerint kimondottan hibás.

Ha azt mondom, a reggel nem ettem semmit, a tavaly voltam Görögországban, a tegnap este nagyszerűen szórakoztam, valószínűleg senkinek nem tűnik fel semmi. Pedig a határozott névelő ezen időhatározók előtt hibás, használatuk fölösleges. Az említett Nyelvművelő kézikönyv szerint a névelő az időhatározó előtt általában akkor használatos, ha jelentéskülönbség van a névelőtlen alakhoz képest. Például előbb, tavasszal – az előbb, a tavasszal szópárban a névelő a beszédhelyzetre vagy a szövegösszefüggésben egy meghatározott időre utal: pl. előbb jött, mint én (nem tudom, mikor) – az előbb érkezett meg (azaz nemrég, néhány perce); vagy tavasszal sokat kirándulunk (nem határozom meg, melyik évben, általánosságban beszélek) – a tavasszal sokat kirándultunk (ez esetben viszont konkrétan a legutóbbi tavaszról van szó).

Annak ellenére, hogy a fenti logika akár a reggel – a reggel szópárra is érvényes lehetne, ez előtt, valamint a délben, este előtt sem használatos (mondják) a határozott névelő – s ide tartozik a tavaly is. Ez utóbbi esetben valóban nincs jelentéskülönbség, akár azt mondom, tavaly voltam nyaralni, akár azt, hogy a tavaly, pontosan ugyanazt jelenti. Igaz, az e-nyelv.hu online nyelvi tanácsadói szolgálat szerint a szóhasználat szerint névelőtlen a tavaly – nálunk viszont a szóhasználat a névelős formát kedveli.

A józan paraszti ész logikájának a végső tőrdöfést szerintem egyébként az adja meg, amit a Nyelvművelő kézikönyv az idénről mond: „A névelős forma választékosabb, de a másik sem helytelen.” Ezek után igazodjon el, ki, ahogy tud…

Az eredeti adás 2017. nov. 21-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.

Neked mi a véleményed?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .