Húsvét

A húsvét a kereszténység egyik, illetve voltaképpen a legnagyobb ünnepe – hiszen Krisztusnak meg kellett halnia és fel kellett támadnia ahhoz, hogy beteljesítse a karácsonyi jászol ígéretét. Ám mint minden egyházi ünnephez, ehhez is számos néphagyomány kötődik, közülük nem egy még a kereszténység előtti korból származik.

Az ünnep magyar elnevezése az azt megelőző negyvennapi böjti időszak húsmentes étkezésével függ össze: ekkor vehettek ismét húst magukhoz a böjtölők. Már a Krisztus utáni első századokban is ünnepelték, de csak 325-ben a niceai zsinaton rögzítették az időpontját a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra. Mozgó ünnepként időpontja mindig máskorra esik, és ez határozza meg az áldozócsütörtök, a pünkösd és az úrnapja idejét.

A római katolikusok körében elterjedt a nagyszombat esti, a feltámadást megjelenítő körmenet. A húsvéti hagyományok szerint régen egyes helyeken ünnep hajnalán került sor egy falut végigjáró körmenetre, az úgynevezett Jézus keresésére vagy Szentsírkeresésre, ahol a határ menti kereszteket végigjárva, a legtávolabbinál megtalálták a (korábban odarejtett) templomi Krisztus-szobrot, melyet aztán diadalmenetben vittek vissza a templomba. Ezzel az egyházi szokással függhet össze a húsvéti határkerülés, mellyel a gonoszt és a veszedelmet tartották távol a falutól és a hozzá tartozó földektől.

Tájainkon a húsvéthoz szorosan hozzátartozik a hímes tojás. A tojás a termékenység, az új élet jelképe. Egyes teremtésmítoszok szerint a világ maga is egy tojásból keletkezett: a héj egyik fele az eget, másik a földet, sárgája a Napot, fehérje a Holdat szimbolizálja. A Krisztus utáni korban a föltámadásnak, örök életnek vált jelképévé, ugyanakkor egészségmegőrző, bő termést varázsló mágikus hatást is tulajdonítottak neki.

A húsvéti hagyományok közül talán legismeretebb a húsvéthétfői locsolás, ami a teljes magyar nyelvterületen elterjedt szokás: a fiúk, férfiak locsolóversek kíséretében megöntözik a lányokat, asszonyokat, melyért cserébe – főleg a gyerekek – hímes tojást, illetve (újabban) süteményt vagy pénzt kapnak. Ez a szokás igencsak új, alig 100 évre tekint vissza, ám a friss kútvízzel való locsolás régi eredetű, egészség- és termékenységvarázsló szerepet töltött be.

Az eredeti adás 2018. április 2-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.