Egyeztetés – igenévi-igei személyjelzés

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az egyeztetés csak az idegen nyelv tanulásakor keserítheti meg az életünket – gondoljon csak mindenki vissza kisiskolás korára, vagy akár manapság is előforduló néhány olyan helyzetre, amikor hirtelen nem tudta, hogy a románban mit mivel is kell egyeztetni, az milyen nemű és számú… De egyeztetés ugyanúgy létezik anyanyelvünkben is, s a magyar ragozó jellegzetességének következtében olykor talán még bonyolultabb, mint idegen nyelveken, hiszen a személyt és számot általában minden kapcsolódó ragozott szó végén egyeztetni kell. Ezt persze megtanuljuk gyermekkorunkban, ám akadhatnak olyan bonyolultabb, ritkábban használt szerkezetek, amikor elbizonytalanodunk saját anyanyelvünkkel kapcsolatban is. Ilyenkor érdemes felütni pl. a Nyelvművelő kéziszótárt és utánanézni egyes egyeztetési szabályoknak – ahogyan teszem én ezt jónéhány adás óta. Ma az igenévi-igei személyjelzés mondatbeli megjelenéséről beszélek – azonnal illusztrálva is példával.

A jelzői szerepű igenévi-igei szóalakot a következőképpen toldalékoljuk: az én idéztem mondás, a te idézted mondás, az ő (v. a szerző) idézte mondás; a mi idéztük mondás, a ti idéztétek mondás, az ők (v. a szerzők) idézte mondás. Az alany akár el is maradhat: az idéztem, idézted stb. mondás.

Ezt a szerkezetet az elmúlt századokban íróink gyakran használták. Divatját tömörsége is fokozta: az (én) idéztem mondás = az a mondás, amelyet én idéztem. Az egyes szám 3. személyű alak sok esetben összetétellé vált: hófödte, madárlátta, ördögadta, szélfútta, vízmosta stb.

Ha az alany a magam, magad, maga stb. visszaható névmás, az igenévi-igei jelző mindig -a, -e személyjelet kap: a magam festette kép (nem pedig: a magam festettem kép).

Az ~ jelentősége az utóbbi fél évszázadban meglehetősen csökkent. Inkább csak egyes számban használatos, s ott is régiesnek, irodalmiasnak számít. Mindinkább felváltja az általam stb. személyjeles határozószóval alakult szerkezet: az (én) idéztem mondás = az általam idézett mondás.

Grétsy László – Kemény Gábor: Nyelvművelő kéziszótár. Bp. Tinta, 2005. 255. old.

Az eredeti adás 2018. november 6-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.