Egyeztetés – minőségjelzős szók és mutató névmás
A jelző és jelzett szó viszonya sokszor okoz bonyodalmat, gondoljunk csak arra, hogy újabban a magyar szórend szabályaival ellentmondó módon jelennek meg jelzős szókapcsolatok különféle feliratokon, pénztári blokkon stb. Például: narancs görög, pizza kicsi, paprika énesnemes – holott természetesen magyarul így hangzana: görög narancs, kicsi pizza, édesnemes paprika. Az sem mindegy ugyanakkor, hogy hogyan használjuk az egyes vagy többes számot a minőségjelzős szók mellett.
1. Ha a jelzett szónak több főnévi jelzője is van, magyarosabb az egyes szám: a Duna és a Tisza folyó. Ha azonban így kétértelmű lenne a közlésünk (pl. Pál István és Kovács Gábor főmérnök javaslata; nem világos, hogy Pál István is főmérnök-e), használjunk inkább többes számot: P. I. és K. G. főmérnökök javaslata.
2. A halmozott minőségjelzős szerkezetben akkor alkalmazunk többes számot, ha a többes alak legalább az egyik jelzős szerkezetben is helyes volna: a lengyel és a magyar diákok.
3. Ingadozik a jelzett főnév számhasználata a némely jelző után is, bár inkább az egyes szám ajánlható: némely ember azt hiszi, neki mindent szabad. A némely kutatók forma (e helyett: némely kutató) egy kissé régies, erőltetett.
A mutató névmási kijelölő jelző egyeztetése jóval egyszerűbb, mint ez a mondat volt.
Az a, az, e, ez mutató névmás és összetételei kétféleképpen fordulhatnak elő kijelölő szerepű minőségjelzőként:
1. Jelzett szavuk előtt nincs névelő. Ekkor a névmási jelzőt nem egyeztetjük: az v. ez esetben; e nő miatt; a tekintetben (pl. egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy…).
2. A névmás és a jelzett főnév között határozott névelő áll. Ilyenkor egyeztetjük a jelzőt: abban v. ebben az esetben; ugyanezekből a cikkekből; e miatt a nő miatt; abban a tekintetben. A két szerkesztésmód közül az első hivatali, sajtónyelvi ízű, a második a természetesebb.
Az említett példák az miatt, ez miatt alakú használata népies, nyilvános beszédben kerülendő.
A számbeli egyeztetés a népnyelvben olykor ingadozik: rakd oda azt a zsákokat! A köznyelvben az ilyesmi okvetlenül kerülendő.
Grétsy László – Kemény Gábor: Nyelvművelő kéziszótár. Bp., Tinta, 2005. 377-378. old.
Az eredeti adás 2018. november 8-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.
