Egyeztetés – tárgyas vagy alanyi ragozás 1.

Igazán nem hétfői* témával készültem mára, de talán a hétvégi pihenő után, friss fejjel el lehet viselni a tárgyas és alanyi ragozás szabályait is…

Fontos (és a magyarul tanuló idegen ajkúaknak nem kevés gondot okozó) sajátossága nyelvünknek az ún. tárgyas ragozás, tehát hogy határozott tárgy mellett sajátos igealakokat kell használni. Ha viszont az igének nincs tárgya, v. van ugyan, de az nem határozott, az ún. alanyi ragozás formáival élünk.

Az alanyi, ill. tárgyas ragozás használatának szabályait ebben a könyvben nem tudjuk részletezni; csupán néhány gyakori hibára hívjuk fel a figyelmet.

1. Az (a)melyet, (a)melyeket vonatkozó névmási kötőszóval bevezetett mellékmondatban az állítmány mindig alanyi ragozású. Hibás tehát az ilyen egyeztetés: a spanyolok és a franciák kerültek a döntőbe, amelyet május 4-én és 18-án játsszák (a sajtóból). Helyesen: amelyet … játszanak.

2. A feltételes mód, jelen idő, többes szám 1. személyében az alanyi és a tárgyas igealakok a mai gyakorlat szerint egybeesnek. A kiegyenlítődés az alanyi ragozású alak javára ment végbe: szeretnénk valami érdekeset olvasni – szeretnénk elolvasni Nádas Péter új könyvét. Az utóbbi esetben, tehát határozott tárgy mellett korábban a -nók, -nők ragos tárgyas igealakokat használták: szeretnők elolvasni. Az ebben a tekintetben régies erdélyi magyar köznyelvben és az igen választékos írott nyelvben ma is élnek a szeretnők-féle igealakok, de a mindennapi nyelvből már véglegesen kikoptak. Aki ily módon is választékosabbá akarja tenni stílusát, ám használja őket, de ügyeljen arra, hogy csak határozott tárgy mellett éljen velük! Hibás volt pl. ez a rádióban elhangzott mondat: mielőtt rátérnők a kőolajtermelő országok problémáira… Helyesen: … rátérnénk, hiszen a rátér vmire igének nincs, nem is lehet tárgya, következésképp tárgyas ragozású igealakja sem!

Grétsy László – Kemény Gábor: Nyelvművelő kéziszótár. Bp., Tinta, 2005. 342. old.

*Az eredeti adás 2018. november 12-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.