Történet vs. történelem
A hasonló alakú szavak között rábukkantam egy párosra, amelyet ugyan eleink azonos jelentéssel használtak, mára viszont ezek elkülönültek. A történelem – történet főnevet …
… régebben felváltva használták, napjainkra jelentésbeli és használati különbség fejlődött ki köztük.
A történelem: ’az emberiség v. egy nép élete (leg)fontosabb eseményeinek egymásutánja; az ezzel foglalkozó tudomány, ill. iskolai tantárgy’. Pl.: világtörténelem, magyar történelem, történelemszemlélet; történelemkönyv, -óra, -tanár. A történelmi származék jelentése egyaránt lehet ’a történelem során bekövetkezett’ (pl. történelmi események, fordulatok), ill. ’a történelemmel foglalkozó’ (pl. történelmi regény, előadás, ismeretterjesztés).
A történet: ’vmely kisebb közösség életében bekövetkezett (kisebb horderejű) esemény; vminek a fejlődése, lefolyása; megtörtént v. kitalált eseménysor’. Pl.: a város története, egy találmány története; településtörténet, zenetörténet, művelődéstörténet; filmre visz egy tudományos-fantasztikus történetet. Egyes tudományoknak van történeti águk, pl. történeti nyelvtan, történeti földrajz. ’Történelem’ jelentésben a történet szó régies, pl. Hóman– Szekfű: Magyar történet (é. történelem [című könyve]), de néhány összetételben ma is használatos: történetíró, történetszemlélet, történettudomány. A történeti hűség ’vmely eseménynek a valóság tényeihez ragaszkodó leírása’ nem azonos a történelmi hűség-gel, a történelem fontos eseményeihez való hűséggel. Vagylagosak viszont ezek: történelmi v. történeti elbeszélés, kutatás, monda, tény.
Nyelvművelő kéziszótár. Bp., Tinta, 2005. 566-567. old.
Az eredeti adás 2019. január 23-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.