Másfél
Néhány napja használtam a negyedfél kifejezést, és pontosítottam, hogy ez mennyit is jelent. Nem véletlenül, hiszen ezeket a törtszámneveinket egyre ritkábban használjuk, s így jelentésük is feledésbe merül.
Mindannyian ismerjük, és használjuk a másfél kifejezést, valamivel ritkábban a kettedfél formát, amely a másféllel azonos értékű, de választékosabb. Bizonyára jó néhányan hallottuk már a harmadfél, negyedfél, ötödfél stb. szavakat is. De merjük-e használni az utóbbiakat? Tudjuk-e, mit értünk például az ötödfél alatt?
Biztos van, aki rávágja, hogy két és felet, talán olyan is akad, aki azt mondja, öt és felet, vagy netán három és felet. Igaza viszont annak lesz, aki a négy és fél mellett kardoskodik. Miért?
Nagyon egyszerűen megértjük, ha megnézzük, miből is jön a másfél kifejezésünk. A fél szót értjük, de az a ‘más’, az miben más? Ez bizony a második szó rövidülésével keletkezett, és abból ered, hogy a második fél. Azaz az első még egész, de a második már csak fél, azaz másfél. Ugyanígy a harmadfél szavunk arra utal, hogy bár az első kettő még egész, a harmadik már csak fél, azaz összesen kettő és fél. Innen már adja magát a felismerés, hogy az ötödfél óra alatt bizony négy és fél órát, vagy ha úgy tetszik tizennyolc fertályórát értünk.
Ebből könnyű kiszámolni, hogy mennyi is az a fertály, de a Nyelv és Tudomány, azaz a nyest.hu szerint nem reprezentatív felmérésük eredménye azt mutatja, hogy még a műveltebb magyar anyanyelvűeknek is fejtörést okoz.
Hagyom kicsit gondolkodni hallgatóimat, addig is elmondom, hogy a szépirodalomban vagy régebbi szakkönyvek olvasásakor bizonyára mindenki beleütközött a fertály szóba: valami egy fertály óráig tart vagy egy fertály mérföldnyire van. Akik tippelnek, általában háromnegyedre vagy másfélre gondolnak. A megoldás sokkal könnyebbé válik, ha eláruljuk, hogy a fertály a német Vierteilból származik: a vier [fír] ’négy’, a Teil [tájl] ’rész’ jelentésű – tehát negyedrészről van szó: a fertályóra alig negyed óra. Számos szomszédos nyelvben megtalálható, némelyikbe közvetlenül a németből, másokba inkább a magyaron keresztül kerülhetett.
A szóval a magyar olvasó Tolkien műveiben is találkozhat: a Megye oszlik négy fertályra. Az angol eredetiben farthing kifejezés fordul elő. Ez a modern angolban elsősorban pénzérmék neveként (volt) használatos: négy farthing volt egy penny. A szó az óangol ’negyed’ jelentésű szóból származik, Tolkien világához hasonlóan, közigazgatási egységek neveként az izlandi történelemmel kapcsolatban fordul elő.
Az eredeti adás 2019. február 12-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.
