Előbb vagy hamarabb?
Régóta készülök ezt a rovatot megírni, de nem találtam hozzá fogódzót. Igazság szerint ez most sem sikerült, de a kérdés kapcsán egy-két érdekességre felhívhatom a figyelmet.
Két különböző korú és nemű ismerősömtől hallottam (akik ráadásul kb. 800 km-re élnek egymástól) ilyesféle megfogalmazást: „hamarabb beszéltem róla…”, „hamarabb láttam…”; „hamarabb kérdezd meg, hogy merre menj…” stb. Ilyenkor automatikusan visszakérdeznék: minél hamarabb? De azonnal kapcsolok: ismerősöm az előbb időhatározó helyett és értelmében használta a hamarabb határozószót.
Bármennyit kerestem, nem találtam ilyen használatra adatot, de hogy nem egy ember személyes szóhasználatához kötődik, az bizonyos. Kisvártatva az is eszembe jut, hogy amit magam használok ehelyett (előbb beszéltem róla…; előbb láttam…; előbb kérdezd meg…) szintén sántít kissé. A második példában valóban határozószóról van szó, de ez esetben is az előbb a gyakoribb, bár a hamarabb, hamarább vagy a népies hamarébb alakban is egyaránt szabályos. Az előbbi példánál viszont (előbb vagy hamarabb beszéltem róla, láttam) mindkét esetben eszünkbe ötlödhet a kérdés: mi előtt? minél hamarabb? A hamarabb szó nem tűr maga előtt névelőt, de az előbb elé ilyenkor határozott névelőt szoktunk tenni: az előbb – és így azonnak érthető, hogy az iménti pillanatról van szó.
Az időhatározó előtti névelőhasználatot egyébiránt az szabályozza, hogy lehetséges, illetve szükséges-e rámutatni az időhatározóval megjelölt fogalom határozottságára. Ha igen, rendszerint a névelős változattal élünk, ellenkező esetben a névelőtlennel.
Ennek megfelelően, olvashatjuk a Nyelvművelő kéziszótárban, konkrét esetre, pontosan megjelölt időszakra utalnak az olyan, jobbára határozószói alakok, mint az előbb (= éppen most, nemrég), a reggel, az este, az éjjel, a nyáron (értsd: a beszédhelyzetből vagy a szövegösszefüggésből kitűnő, illetve a legutóbbi reggelen, estén, éjjelen, nyáron).
Ezzel szemben jobbára általános idővonatkozást fejeznek ki ezek: előbb, reggel, este, éjjel, nyáron. Nem ritka (s nem is hibáztatható) azonban a pontosan meghatározott időszakra vonatkozó határozói, határozószói alakok névelőtlensége sem: idén új lakásba költözik; imént említettem, hogy…; este ’az elmúlt nap estéjén’ láttam; nyáron ’ezen a nyáron’ negyvenéve lesz… stb.
Visszatérve kezdeti témánkra: önöknél előbb vagy hamarabb történt, ami az imént történt?
Az eredeti adás 2019. február 13-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.