Valamennyi névmás

Bár a télnek* a nagyja reméljük már lejárt, Grétsy László Anyanyelvünk tájain című kötetében egy, a télhez kötődő, de nyelvileg bármikor aktuális témára bukkantam. Őt idézem.

A február eleji hirtelen jött nagy havazás idején, amikor egymást érték a hírek a tömérdek hó és a téli zimankó okozta ártalmaktól, a rádiót hallgatva egyszer csak erre a mondatra figyeltem föl: „Békés megyében a következő napokra valamennyi iskolát bezárnak.”

Olvasóimat nemigen szeretem nyelvtani, grammatikai témákkal terhelni, most azonban úgy érzem, hogy a „Párizs megér egy misét” szólás – vagy inkább szállóige – mintájára ez az iskolabezárós téma is megér, ha nem is egy misét, de legalább egy kis cikket ebben a rovatban.

Vajon mit jelentett a rádióban elhangzott mondatában a valamennyi szó? A valamennyi névmás ugyanis többféle szerepet tölthet be nyelvünkben. Lehet általános névmás – ebben az esetben azt jelenti: ’minden, minden egyes, mindegyik’ –, lehet határozatlan névmás – ’valami kevés, valami kis, néhány, némi’ jelentésben –, és még lehet egyéb szerepe is. Ez az utóbbi most kevéssé érdekel bennünket, a valamennyi általános névmás és a valamennyi határozatlan névmás közti különbség viszont annál inkább. Ha ugyanis a valamennyi szó a mondatnak a tárgya, akkor legfőképpen a tárgyhoz tartozó igealak igazítja el mondatunk olvasóját a szó értelmére vonatkozólag. Ha a valamennyi-t általános névmási szerepben használjuk, akkor tárgyas ragozású igealakot kell hozzá kapcsolnunk. Pl.: valamennyi gombócot megette (értsd: az összeset), valamennyi mérkőzést megnyertük (vagyis mindegyiket). Ha azonban a valamennyi szó szándékaink szerint a határozatlan névmás, akkor a megfelelő igének alanyi ragozású kell lennie. Iménti példáink akkor így festenek: valamennyi gombócot megevett (értsd: néhányat, de nem mindegyiket), illetve valamennyi mérkőzést megnyertünk (= többet-kevesebbet, de nem mind, nem az összeset).

Olvasóim ez alapján jogosan következtetnek arra, hogy a rádióban elhangzott mondattöredék (valamennyi iskolát bezárnak), nem a Békés megyében lévő összes iskolára vonatkozik, hanem azok közül csak néhányra, esetleg aránylag sokra, de semmiképpen sem mindegyikre. Más hírforrásokból ugyanakkor arról értesülhettünk, hogy a szóban forgó megye önkormányzata két napra minden iskolát bezárt.

Mentsége azonban van a hallott formának. Ha ugyanis a valamennyi-nek erős kiemelő hangsúlyt adunk, akkor azt már eleve hajlamosak vagyunk ’minden, mindegyik’ jelentésűnek tekinteni. Valódi félreértés csak akkor fenyeget, ha az állítmány (bezárnak) esik az erősebb hangsúly. Így tehát, mivel a hangsúlyozás helyes volt, nagyobb baj nem történt, de azért jó tudni, hogy ugyanez a forma írásban mindenképpen hibásnak minősült volna!

Grétsy László: Anyanyelvünk tájain. Bp., Tinta, 2017. 168-169. old.

*Az eredeti adás 2019. február 21-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.