Április 1.

Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. Több országban elterjedt szokás, eredete nem tisztázott. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered. 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.

Magyar ynelvterületen április 1-jén ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyerekeket tréfálták meg. A Bácskában például a gazda a szomszéd tanyára küldte a kiskanászt szúnyogzsírért. Pénzt is adtak a gyerekeknek, és a boltba küldték esernyőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért. A beugratottat azután csúfolják: „Április bolondja, május szamara!” Közismertek a csúfoló versikék is. Észak-Bánáti változatuk az alábbi:

     Április bolondja,

Május szamara.

Fölnézett a toronba,

Megnézte, hogy hány óra:

Féltizenkettő,

Bolond mind a kettő.

     (Katona I. 1983: 87)

Április elseje hagyományai ma elsősorban az iskolásgyerekek körében élnek. Fordított napot rendeznek, és tréfás ruhákat öltenek. Az utóbbi években ennek az iskolai hagyománynak a farsangi szokásokkal való összeolvadását figyelhetjük meg.

A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, mert nem lenne szerencsés a termés.

Az eredeti adás 2019. és 2025. április 1-jén hangzott el a Kolozsvári Rádióban.