Rekkenő

Bár a héten jelentősen lehűlt a levegő, meteorológusok szerint még visszatér a vénasszonyok nyara*, s bár talán rekkenő hőség nem lesz, azért nem fogunk fázni.

A Nyelv és tudomány honlap, a nyest.hu jónéhány éve olvasói kérdésre válaszolva kereste, hogy a rekkenő hőség kifejezésből mit jelent, honnét ered a rekkenő szavunk.

A Történeti-etimológiai szótár szerint annyit lehet tudni, hogy a rek- tő ugyanaz, mint amiből a reked, rekeszt igék is származnak. Az adatok szerint ez a rek- tő valamilyen elzárással kapcsolatos dolgot jelölt (ahogy a reked, rekeszt is mutatja). A Tinta Kiadó későbbi kiadású Etimológiai szótára a reked címszónál tárgyalja, szerinte a rekkenő ’tikkasztó, fülledt’ jelentésű melléknév az elavulóban lévő rekken ’elfojtódik, megfullad’, illetve ’befülled, fullasztóvá válik’ jelentésű ige -ő melléknéviigenév-képzővel ellátott alakja.

Mind a rekken, mind a rekkent létező származékai a rek- tőnek. Hivatalosan „mozzanatos” képzőnek nevezik ezt az -en(t) képzőt, mert általában egyetlen pillanatnyinak tekinthető eseményre utalnak azok az igék, amelyekben megtaláljuk: pattan, kattan, robban. És nagyon sokszor, mint ezekben is, hangutánzó tőhöz járul, és előtte mindig hosszú mássalhangzó áll (például robog, robaj, de robban). (Egyébként magában a mozzanatos szóban is előfordul ez a képző, a mozog, mozdul igékben szereplő moz- tő után.)

De mi köze az ’elzár’ értelmű rekeszt igének (illetve a rek- tőnek) a hőséghez? Amint korábbiakból is kiderülhetett, a rekkent dokumentált használatai arra utalnak, hogy azt fejezi ki: ’bezár, elfojt, fullaszt, fülleszt’, a rekken pedig ilyesmiket fejezett ki: ’befullad, befülled, tönkre megy’. A rekkenő hőség tehát fullasztó, füllesztő, fojtó – hogy miért nem rekkentőnek mondjuk, arra nincs magyarázat, legfeljebb párhuzamok léteznek, mint amilyen az égő, bizsergő érzés, ami valójában égető, bizsergető.

*Az eredeti adás 2019. szeptember 27-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.