Fiatalság, ifjúság

Ahogy Deme László mondta: az ifjúság a jövő. Vagy a fiatalság? Van-e különbség a két szó között, és miért nincs, ha van?

E két, lényegében azonos értelmű szó főleg hangulatában különbözik: az előbbi semleges, az utóbbi választékos, irodalmias jellegű. Egyéb használati szabályaik:

1. A fiatal melléknév valamely foglalkozást most kezdő, valamilyen állapotban, szerepben még tapasztalatlan személyt, ill. nem régi, rövid múltú dolgot is jelölhet: fiatal házas, vezető; fiatal tudományág. Néha azt fejezi ki, hogy valaki fiatalsága miatt még alkalmatlan, éretlen valamire: fiatal még erre a tisztségre, állásra. Főnévként inkább többes számban használjuk; ilyenkor mindkét nembeli fiatalok összességét jelenti: a mai fiatalok; ezt a szórakozóhelyet elsősorban fiatalok látogatják.

2. Az ifjú főnévként csak férfit jelenthet: erős, szép szál ifjú. Személynév előtt – írásban rendszerint rövidítve, ifj. v. Ifj. alakban – az azonos nevű apa és fiú megkülönböztetésére szolgál: Ifj. Kovács János (névjegyen); ma ifj. Kovács Jánossal ebédelek (mondatban). E rövidítés jobb, ajánlatosabb feloldása azonban nem az ifjú, hanem az ifjabb melléknév, mivel itt nem abszolút, hanem viszonylagos életkorról van szó (pl. ifj. Szász Károly költő, műfordító 76 évet élt).

3. Az állandó szókapcsolatok, kifejezések egy részében v. csak a fiatal, v. csak az ifjú szó szerepelhet: fiatalasszony, fiatalember, fiatalúr, fiatalkorú, de aranyifjú, örökifjú. Máskor viszont fölcserélhetők: fiatalkor – ifjúkor; fiatal házas(ok) – ifjú házas(ok); fiatal pár – ifjú pár; fiatal barátom – ifjú barátom; stb. (Ezek közül az ifjú szót tartalmazók a választékosabbak.)

A fiatalság és az ifjúság főnév jelentése azonos, de stiláris különbség van köztük: az utóbbi kissé választékosabb. Pl. fiatalságát tönkretette a háború, ill. az ifjúság lelkesedése, varázsa, tüze.

Az eredeti adás 2019. október 29-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.