Mi is az a kaptafa?

Nagyon sok szólásra jellemző, hogy az eredeti értelme, motivációja már nem világos – sok oka lehet ennek, például elavult kifejezést tartalmaz, vagy régi hiedelmeken alapul. A szólások lényegéhez tartozik, hogy változatlan formában ismételjük őket, nem „modernizáljuk” őket a változó nyelvnek és világnak megfelelően. Így aztán kövületként megőrizhetnek olyan kifejezéseket, amelyeket már nem értünk.

Azon sem csodálkozhatunk, hogy ha egy szólás eredeti értelme már elhomályosult, érthetetlen, akkor a formáját sem őrzi olyan változatlanul, a beszélők egy kicsit átformálják, néha azért, hogy érthetőbb legyen, néha csak félreértésből (mert amit nem értünk, azt könnyebben félre is értjük). Az értelmessé tételre példa az (akkorát kapsz, hogy) attól kódulsz szólás, amit ma már döntően így használnak a magyar beszélők, és úgy értelmezik, hogy a nagy verés úgy tönkreteszi a másikat, hogy dolgozni már nem fog tudni, csak koldulni. Valójában a szólás eredeti változatában az arról kódul kifejezés szerepelt, ami egyébként ugyanezen a történeten alapul (az érintett koldusként fogja végezni), de az arról szerepe más: a kódul (koldul) szó a koldulás közben folytatott éneklésre, kántálásra vonatkozott, és a mondás eredetije azt jelentette, hogy ‘erről a verésről fogsz panaszkodni majd koldusként’.

A hasonló jelentésű szólásokat ugyanakkor előszeretettel ötvözik egymással a beszélők, különösen, ha az eredeti motivációjuk már elhomályosult.

Az egy kaptafa alá venni mondásban is két szólásunk, az egy kalap alá vesz és egy kaptafára keveredik, ugyanakkor felmerül néhány kérdés. Az egyik, hogy pontosan mi az eredete a nem lehet egy kalap alá venni mondásnak? Mit jelentett az pontosan eredetileg, hogy egy kalap alá venni? Valamint mi az a kaptafa?

Ha megnézzük O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című gyűjteményét (ez először 1976-ban jelent meg), és megvizsgáljuk, hogy milyen hozzá szólások hasonlítanak az egy kalap alá vesz szóláshoz, amelyekkel összefüggésbe hozható: két fejre egy kalap (nem való): ‘ne próbáld két ember viselkedését ugyanúgy magyarázni’ jelentéssel, illetve nem lehet minden fejet egy kalap alá vonni, nem lehet minden embert egy kalappal mérni: ‘ne mérjünk mindenkit ugyanolyan mércével’, illetve ‘ne várjuk el, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a véleménye’ értelemben. Vagyis az eredeti kép, amin a mondás alapul, hogy minden embernek más-más a fejformája és -mérete, tehát nem adhatunk rájuk ugyanakkora, ugyanolyan kalapot.

Némileg közel áll jelentésben, de formájában másképp használjuk az egy kaptafára (például készült valami) mondásunkat. Ennek eredete, hogy régen a cipőket nem jobb- és ballábasra készítették, hanem szimmetrikus kaptafával dolgoztak, azaz teljesen egyforma volt a kettő.

Az eredeti adás 2019. május 27-én hangzott el a Kolozsvári Rádióban.