Érettségi

Az Édes Anyanyelvünk legfrissebb, júniusi* számában Horváth László igencsak érdekes és így nyár elején aktuális témát boncolgat: az érettségi szavunkat járja körül.

Az érettségi elég sok szóval társulhat. Ezeknek a kapcsolatoknak az értelmező szótári alakja és érvényben lévő helyesírása néhol bárki számára logikus, de egyeseknél figyelnünk kell az egybe- vagy különírásra.

Az elemzést az olyan kapcsolatokkal kezdem, amelyekben a partner – összetételi előtagként vagy szerkezetbeli bővítményként – az érettségi előtt áll.

Az írásbeli érettségi, szóbeli érettségi minőségjelzős szerkezetekben a tagok különírása egészen természetes; ugyanezt mondhatjuk a szakérettségi és a pótérettségi összetett szóként kezeléséről és egybeírásáról. Elvileg nincs baj akkor sem, ha egy tantárgy neve kerül az érettségi elé. A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadásában (2015) és az ennek alapján készült Magyar helyesírási szótárban (2017) erre az összetételfajtára a történelemérettségi a példa. Az Osiris Kiadó helyesírási kézikönyvében ugyanez és a matematikaérettségi szerepel – mindkettő tehát egybe írva. Az ilyen összetett szavakban mindkét tag főnév, viszonyuk pedig jelöletlen határozói vagy még inkább jelentéssűrítő jellegű, ezért kell egybe írni. Figyeljünk erre, mert például a sajtónyelvben elég sok példa akad a szabályszegésre.

A Magyar Értelmező Kéziszótár az érettségi címszót két szófajjal veszi fel: melléknévként és főnévként. A melléknévi szófaj az iskolai életben való használatra utaló minősítéssel jelenik meg. Az 1. melléknévi jelentés az érettségi vizsga kapcsolat értelmezése: ’a középiskolát lezáró és egyetemi, főiskolai továbbtanulásra képesítő vizsga’. A 2. pedig ez: ’ezzel (azaz az érettségivel) kapcsolatos’; s ezt két értelmezett szókapcsolat világítja meg: az érettségi találkozó és az érettségi tárgy – mindkettő külön írva. A főnévi jelentés pedig (nyelvhasználati rétegre utalás nélkül) természetesen ez: ’érettségi vizsga’. Az érettségi szócikkében található 1. melléknévi jelentés olyan szószerkezetet képvisel, amely főnévi értékű, hiszen az érettségi vizsga ugyanazt jelöli, mint az érettségi főnév. Ez a főnév éppen az érettségi vizsga (másként, régiesebben, hivatalibban mondva: érettségi vizsgálat) szókapcsolatból keletkezett jelentéstapadással.

Horváth László cikkében továbbá azt taglalja, hogy szerinte (és van logika a mondandójában) miért kellene egybeírni a jelenleg külön írandó szavakat, mint amilyen a már említett érettségi találkozó vagy érettségi tárgy, illetve érettségi bankett, érettségi dolgozat, érettségi elnök, érettségi tabló, érettségi tétel, érettségi pánik.

Aki kíváncsi, az Édes Anyanyelvünk legfrissebb számát megtalálhatja az anyanyelvapolo.hu oldalon.

*Az eredeti adás 2019. június 18-án hangzott el a Kolozsvári Rádióban.